Elnöki köszöntő 2018.

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke, Orlóci László, ahogy minden év elején, úgy idén is visszatekintett a hátrahagyott évre. Ezúttal a díszkertész ágazat helyzetét értékelte és az érdekképviselet jövőbeli kilátásait vázolta.

Az elnök, 2017-re vonatkozó elvárásai teljesültek, a szövetség az eltervezett feladatainak jó részét megvalósította, amelynek köszönhetően tisztább képet kapott a díszkertész szakma állapotáról és további lehetőségeiről.  

A szövetség, a szakmaközi szervet előkészítése kapcsán közelebb jutott a díszkertészeti tevékenységet nagyvonalakban érzékeltető termékszerkezeti, munkaerő-ellátottsági és gazdasági adatokhoz.  A szakmai föltárások arra is rámutattak, hogy az ágazat egy része nem tiszta profilú, a dísznövénytermesztők között vannak, akik bizonyos időszakokban virágot, máskor zöldséget termelnek, ami az ágazati működés stabil háttérért némiképp megingatja.  

A piaci folyamatokat értékelve az átgondolt és komoly marketing tevékenység hiányát hangsúlyozta. Egyes kultúrákból, szinte minden évben hiány-, vagy többlettermelés alakul ki, ugyanakkor a szélesebb termékkörben tetten érhető az árualap hiánya. A jó minőségű díszkertészeti áruk nagyrészt eladhatók, ám az értékesítési áraik, összevetve a nemzetközivel, az indokoltnál jóval nyomottabbak. Hasonlónak ítélte a helyzetet a munkabérek tekintetében is. Mindazonáltal úgy vélte, a magyarországi kertészeket ma nem az a kérdés foglalkoztatja, hogy  érdemes-e dísznövénytermesztéssel foglalkozni, sokkal inkább az, hogy kivel?

Aggasztónak nevezte, a díszkertész szakmát megélhetési lehetőségként választók körének szűkülését.  A hazai kertészetekben alig föllelhető a kertészdinasztiák sokgenerációs nyugat-európai modellje.  Több kertészetet a megoldatlan utódlás kérdése sodor a létbizonytalanság felé, emellett a munkaerőhiány is elérte a díszkertészeti tevékenységet.

Ahogy a mezőgazdaságot, úgy a díszkertészetet is sújtják bizonyos korlátozó tényezők, többek között a forgalmi adó mértéke. Az egyes élelmiszertermékek adójának 5%-ra mérséklése megkönnyebbülést jelentett az előállítóik számára. Az ágazat várná, hogy a dísznövények is sorra kerüljenek ezen a téren.

Megítélése szerint a díszkertészeti termékeink kevésbé pozícionáltak. A magyarországi dísznövények között alig található olyan, amely kizárólag hazai körülmények között előállítható, a Szőregi Rózsatő az egyik kivétel.  Emiatt az ágazat fontos feladatának nevezte a gazdaságos termesztést hosszú évekre megalapozó főbb irányok és a termelés főbb profiljainak a meghatározását. Mire érdemes vagy nem technológiát építeni és terméket alapozni, az áruk milyen energiaráfordítással, gyorsasággal és gazdaságossággal juttathatók el a piacra. Ehhez az erőforrások és a lehetőségek számba vételét sürgette. A magas színvonalú gépesítést és technológiát a növényházi dísznövénytermesztésben is elvárásnak nevezte a jövőre nézve.

Előrehaladónak tartotta a díszkertészet másik ágát, a szolgáltatási hátterű, elsődlegesen a városi igényeket kielégítő zöldfelület-gazdálkodást. Egyre több a gondosan ápolt park, egyre többet költenek a fejlesztésükre, de még távol attól, amire a szakterület képes. A szövetség igyekszik mindent megtenni annak érdekében, elsősorban jogszabályi javaslatok útján, hogy a zöldfelületi fejlesztések, beruházások növényigényét a hazai faiskolák láthassák el. A kiszámítható igényre alapozott díszfaiskolai-, egynyári-, és évelőnövény termesztés fontos ágazati érdek, hisz a nemzetközi értékesítési csatornákon elhelyezhető többlet árualapot képez, tette hozzá.  

Az érdekképviselet jövőjével kapcsolatban megjegyezte, a civil szakmai érdekvédelmi szervezetnek korlátozottak a lehetőségei. A több jogosítvánnyal rendelkező szervezeti forma, a szakmaközi szervezet a megvalósítás pillanatit éli. A szakmaközi szervezet maga nem jelent megoldást a problémákra, de több eszközt bevethet a megvalósításukra, figyelmeztetett.

A szakmaközi szervezet szakmával való megismertetésére, lehetőségeinek feltárására, támogatottságának megerősítésére a tavalyi évben minden fórumot igénybe vett a szövetség. Az elnök részsikerként könyvelte el, a díszkertész szövetség beágyazódását a nagy rendszerekbe, jelöltjeik sikeres szereplésével az agrárkamarai választásokon.  Ágazat stratégiai jelentőséggel bír, hogy a díszkertészek szövetsége fennállása óta először, önálló küldöttekkel, szavazóképes, köztestületi tagokkal (két országos, két megyei küldöttel, etikai bizottsági taggal) van jelen és vesz részt a kamarai munkában.

Hangsúlyozta, bízik benne, hogy idővel további kézzelfogható sikereket érhetnek el, akár az áfa tekintetében, akár más a szakmát súlyosan érintő problémákkal, jogszabály-alkotási anomáliák feloldásával vagy a szakoktatás kérdéseivel kapcsolatban. Jó úton halad a szövetség, hogy jobban látható és jobban átlátható legyen, ami nélkül nem várhatók eredmények.

Ezekben a nem túl fényes években a saját belső erőkre kell összpontosítani, szakmailag rendet kell tenni az ágazat háza táján és megfogalmazni a saját erőforrásaival megvalósítható minimális célokat. 

Ehhez az erőgyűjtéshez sok erőt, egészséget kívánt és a szakma szeretetére, megbecsülésére bíztatta a díszkertészeket a szövetség elnöke.