Díszkertész ágazat »»

A díszkertész- ágazat a dísznövény-termesztők valamint a díszkertészeti és zöldfelületi szolgáltatást végzők ágazata.  Mind a termékek, mind a szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki.
Legfrissebb bejegyzések:
2017-06-15
Szaporítóanyag és Fajtabemutató | részletek
Szeretettel várjuk a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac területén immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Szaporítóanyag- és Fajtabemutatóra, melyet ebben az évben háttéripari kisérőrendezvény...
2017-06-11
Dísznövénykiállítások Erdélyben | részletek
Székelyudvarhely és Kézdivásárhely után Marosvásárhely is becsatlakozott a népszerű tavaszi dísznövény-kiállításnak helyszínt adók körébe. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi...
2017-06-11
A zöldfelület-gazdálkodás jövője | részletek
A NAK Országos Kertészeti Osztály Dísznövény Alosztálya legutóbbi ülésén (2017. május 17-én.), melyet a FŐKERT Nonprofit Zrt-vel közösen szervezett a Margitszigeten, a zöldfelület gazdálkodás...

Kihívások és jövőkép

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Díszkertészek Szövetsége közös szervezésben a Herman Ottó intézetben zajlott ez évi konferenciája a klímaváltozás szerteágazó hatásaival, kihívásaival, válaszkereséseivel foglalkozott.

Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetsége elnöke előadásában hangoztatta, klímánk változása a tudományos előrejelzések szerint felgyorsulóban van, jelenleg a melegedő és szélsőségekre hajlamos szakaszban tart. Egyre érzékenyebbé válik az ökológiai környezet, a hosszantartó száraz periódusok után nem ritkák a monszunszerű nagy esőzések, a magas hőmérsékleteket követő komoly lehűlések. A természeti környezet változásait a dísznövénytermesztők és a felhasználók egyaránt érzik, egyre nehezebb jó minőségű termékeket piacra vinni, jó minőségű zöldfelületeket fenntartani. Nem lehet kiszámítani a jövőt, nehéz az alkalmazkodás, éppen ezért e kihívások mentén kellene meghatározni a magyar díszkertészet jövőképét. Fontos lenne kidolgozni az ágazat tudományos stratégiáját, kitörési lehetőségeit. A munkában a NAIK- nak is szerepe lenne, jegyezte meg, hisz az intézet kutatási tevékenysége lefedi a mezőgazdaság minden területét, beleértve a dísznövény nemesítést, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozását. 
Megemlítette nincsenek definiálva a dísznövények képességei, nem ismertek a kapacitásaik pontos paraméterei. A növényektől elvárt esztétikai teljesítőképesség többnyire szubjektív bírálat alá esik. Valamennyien szemtanúi, mi több kárvallottjai vagyunk, mondta, hogy a megszokott és kedvelt növények kezdenek eltűnni a kertekből és a parkokból. Úgy vélte nem elsősorban növényvédelmi kérdés, hogy a folyamatos fiziológiai terhelés miatt legyengült állapotba került örökzöldek könnyebben megbetegednek. Ha ismert lenne a növények belső potenciálja, kockázat elemzéssel lehetne támogatni a növényvédelmi munkát. Ennek megoldása is a jövő sürgető feladata, és mintegy példaként mutatott rá milyen sokrétű kutatási-innovációs tevékenységre lenne szükség a díszkertész szakmában.


Zsigó György növényvédelmi szaktanácsadó a közterületi növényvédelem jogi előírásaival, hatósági elvárásaival, szerhasználattal és a kártevők megváltozott biológiájával kapcsolatos kihívásokról beszélt. Megemlítette, a felmelegedés, bevándorlás, behurcolás kapcsán a közelmúltban (1993-2015) nagy számban jelentek meg kártevők, 3 év alatt több mint az elmúlt 15 évben összesen. Közülük is kiemelte a vadgesztenyelevél-aknázómolyt (Cameraria ohridella), az először 2004-ben észlelt amerikai lepkekabócát (Metcalfa pruinosa), amelynek több mint 300 tápnövénye van és a folyamatos kelése miatt gyakorlatilag lehetetlen védekezni ellene. Néhány éve került az országba a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzuki) melyet délről érkezett turisták gyümölcshulladékában találtak meg egy autópálya pihenő közelében. Az érésben lévő gyümölcsösökben is károsít, de veszélyeztetheti a közterületi díszgyümölcs fafajokat is. 2014-ben már az ország egész területén fogták. Hazánkat is elérte a Leanderek hajtásait és fás részeit is fertőző gomba (Boeremia exigua var hetemorpha).
A Xylella fastidiosa baktérium terjedésére külön felhívta a figyelmet, mivel már több mint 700 növényt károsít. (Olaszországban több mint 1 millió olajfa pusztulását írják a rovására) A kórokozó edénynyaláb elzáródást, száradást, súlyos esetben fapusztulást okoz. Gyümölcsösökben, szőlőültetvényben is megjelenhet. Terjedésének megakadályozása érdekében szigorodtak bizonyos növények forgalmazásának szabályai, így a növényútlevél köteles fajok listájára az olajfa, levendula, mirtusz, rozmaring, babér, kávécserje is fölkerült.
Zsigó György javasolta a közterületi növénykárosítók körének a pontosítását a vegyszerterhelés csökkentése érdekében. Bővíteni az engedélyezett növényvédőszerek körét, a közterületi növényvédelem melletti kiállást az EU fórumain valamint a hazai faiskolák növényanyagának használatát.


Szabó Mária nemesítő kertészmérnök (NAIK) Dr Kováts Zoltán szárazságtűrő egynyári fajtáinak további rezisztencia nemesítését indítványozta. A kutatások többek között az Alcea rosea mályvarozsda, a Celosia argentea plumosa vírus, a Tagetes patula fitoplazma ellenállósága, valamint a Rudbeckia hirta korábban nyíló sorozatai felé irányulhatnak a jövőben.  


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió