Városi Sorfák Jegyzéke »»

Az Alföldi Faiskolások Egyesületének januári konferenciáján Lukács Zoltán (Magyar Faápolók Egyesülete  elnöke) a közelmúltban megjelent Közterületi Sorfák Jegyzékét mutatta be
Legfrissebb bejegyzések:
2017-10-16
Az élet fája | részletek
Bezárta kapuit a kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai szak-világkiállítás, amelyen hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját...
2017-10-16
Könyvtári esték, Dr. Hrotkó Károly | részletek
2017. október 18-án kerül sor a  SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, a SZIE KETK Dísznövlbytermesztési és Dendrológiai Tanszék és a Garden Kft. által  közösen szervezett Kertek, földi egek c ...
2017-10-09
Őszi Kertészeti Napok | részletek
Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar...




Kihívások és jövőkép

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Díszkertészek Szövetsége közös szervezésben a Herman Ottó intézetben zajlott ez évi konferenciája a klímaváltozás szerteágazó hatásaival, kihívásaival, válaszkereséseivel foglalkozott.

Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetsége elnöke előadásában hangoztatta, klímánk változása a tudományos előrejelzések szerint felgyorsulóban van, jelenleg a melegedő és szélsőségekre hajlamos szakaszban tart. Egyre érzékenyebbé válik az ökológiai környezet, a hosszantartó száraz periódusok után nem ritkák a monszunszerű nagy esőzések, a magas hőmérsékleteket követő komoly lehűlések. A természeti környezet változásait a dísznövénytermesztők és a felhasználók egyaránt érzik, egyre nehezebb jó minőségű termékeket piacra vinni, jó minőségű zöldfelületeket fenntartani. Nem lehet kiszámítani a jövőt, nehéz az alkalmazkodás, éppen ezért e kihívások mentén kellene meghatározni a magyar díszkertészet jövőképét. Fontos lenne kidolgozni az ágazat tudományos stratégiáját, kitörési lehetőségeit. A munkában a NAIK- nak is szerepe lenne, jegyezte meg, hisz az intézet kutatási tevékenysége lefedi a mezőgazdaság minden területét, beleértve a dísznövény nemesítést, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozását. 
Megemlítette nincsenek definiálva a dísznövények képességei, nem ismertek a kapacitásaik pontos paraméterei. A növényektől elvárt esztétikai teljesítőképesség többnyire szubjektív bírálat alá esik. Valamennyien szemtanúi, mi több kárvallottjai vagyunk, mondta, hogy a megszokott és kedvelt növények kezdenek eltűnni a kertekből és a parkokból. Úgy vélte nem elsősorban növényvédelmi kérdés, hogy a folyamatos fiziológiai terhelés miatt legyengült állapotba került örökzöldek könnyebben megbetegednek. Ha ismert lenne a növények belső potenciálja, kockázat elemzéssel lehetne támogatni a növényvédelmi munkát. Ennek megoldása is a jövő sürgető feladata, és mintegy példaként mutatott rá milyen sokrétű kutatási-innovációs tevékenységre lenne szükség a díszkertész szakmában.


Zsigó György növényvédelmi szaktanácsadó a közterületi növényvédelem jogi előírásaival, hatósági elvárásaival, szerhasználattal és a kártevők megváltozott biológiájával kapcsolatos kihívásokról beszélt. Megemlítette, a felmelegedés, bevándorlás, behurcolás kapcsán a közelmúltban (1993-2015) nagy számban jelentek meg kártevők, 3 év alatt több mint az elmúlt 15 évben összesen. Közülük is kiemelte a vadgesztenyelevél-aknázómolyt (Cameraria ohridella), az először 2004-ben észlelt amerikai lepkekabócát (Metcalfa pruinosa), amelynek több mint 300 tápnövénye van és a folyamatos kelése miatt gyakorlatilag lehetetlen védekezni ellene. Néhány éve került az országba a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzuki) melyet délről érkezett turisták gyümölcshulladékában találtak meg egy autópálya pihenő közelében. Az érésben lévő gyümölcsösökben is károsít, de veszélyeztetheti a közterületi díszgyümölcs fafajokat is. 2014-ben már az ország egész területén fogták. Hazánkat is elérte a Leanderek hajtásait és fás részeit is fertőző gomba (Boeremia exigua var hetemorpha).
A Xylella fastidiosa baktérium terjedésére külön felhívta a figyelmet, mivel már több mint 700 növényt károsít. (Olaszországban több mint 1 millió olajfa pusztulását írják a rovására) A kórokozó edénynyaláb elzáródást, száradást, súlyos esetben fapusztulást okoz. Gyümölcsösökben, szőlőültetvényben is megjelenhet. Terjedésének megakadályozása érdekében szigorodtak bizonyos növények forgalmazásának szabályai, így a növényútlevél köteles fajok listájára az olajfa, levendula, mirtusz, rozmaring, babér, kávécserje is fölkerült.
Zsigó György javasolta a közterületi növénykárosítók körének a pontosítását a vegyszerterhelés csökkentése érdekében. Bővíteni az engedélyezett növényvédőszerek körét, a közterületi növényvédelem melletti kiállást az EU fórumain valamint a hazai faiskolák növényanyagának használatát.


Szabó Mária nemesítő kertészmérnök (NAIK) Dr Kováts Zoltán szárazságtűrő egynyári fajtáinak további rezisztencia nemesítését indítványozta. A kutatások többek között az Alcea rosea mályvarozsda, a Celosia argentea plumosa vírus, a Tagetes patula fitoplazma ellenállósága, valamint a Rudbeckia hirta korábban nyíló sorozatai felé irányulhatnak a jövőben.  


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió