Agrárkamarai Választások »»

Az agrárkamarai választásokra 2017. november 3.-án kerül sor.
Legfrissebb bejegyzések:
2017-10-16
Az élet fája | részletek
Bezárta kapuit a kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai szak-világkiállítás, amelyen hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját...
2017-10-16
Könyvtári esték, Dr. Hrotkó Károly | részletek
2017. október 18-án kerül sor a  SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, a SZIE KETK Dísznövlbytermesztési és Dendrológiai Tanszék és a Garden Kft. által  közösen szervezett Kertek, földi egek c ...
2017-10-09
Őszi Kertészeti Napok | részletek
Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar...




Klímaváltozás és fafajok

Az Alsótekeresi Faiskola Kft. legutóbbi őszi szakmai rendezvényén Barabits Elemér, a szélsőséges időjárási körülményeket elviselő nagytermetű fafajok bemutatására helyezte a hangsúlyt. 31 olyan tágtűrésű fafajra/fajtára hívta föl a figyelmet, amelyek megoldást kínálnak a közterületi növényalkalmazás klímaváltozással összefüggő kérdéseire, napjainkban tapasztalható és a közeljövőben várható kihívásaira.
Előadásában vázolta az idei év időjárásának globálisan és helyben tapasztalt extrémitásait, valamint összefoglalta a hőmérséklet emelkedés rovására írható növénykárosító jelenségeket. A fák törzs-, és lomb károsodása (kéregrepedések, nekrózisok), generatív stádiumba fordulása (bővebb virág-, és termés képzés a hőség és szárazság hatására), az edénynyalábok károsodása, (45 fok fölött lelassul a vízszállítás, csökken a törzshűtés, nő a növénypusztulás kockázata),  a nappali és hajnali hőmérséklet növekedése ( megnőtt a 30 fok feletti napok száma, és azokban az időszakokban az éjszakai hőmérséklet sem csökkent 20 fok alá), a csapadék gyérülése kapcsán fellépő vízhiány, a csapadék egyenetlen eloszlása, a hevesen lezúduló, nagymennyiségű (40-50 mm) ám a növények számára nem hasznosuló, elfolyó esővíz, a változó légmozgás, a koronát és az ágrendszert sújtó szélviharok, mind a fák életkörülményeit nehezítik, legyengülésükhöz vezet.
A fák életkörülményeit és teljesítőképességét csökkentő  negatív hatásokra kétirányú megoldásként a fák szakszerű törzsvédelemét, valamit megfontolt fajtapolitika alkalmazását javasolta Barabits Elemér. A szélsőséges körülmények között is kiváló teljesítményre képes hőség és szárazságtűrő fajok felé fordulás mellett ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni a jó minőségű növényanyag -, a szakszerű telepítés- és utógondozás követelményét. Kiemelte, gyakori a szakszerűtlen ültetésből, metszésből, fenntartásból fakadó faállomány pusztulás, ami nemcsak az élhető lakókörnyezet magas színvonalú kialakítását lehetetleníti el, de az ezzel járó sikertelenség komoly gazdasági károkat is okoz. Kérte az e munkában közreműködőket: termesztőket, tervezőket, kivitelezőket, fenntartókat, hogy a általuk vezett folyamatokban minden esetben ragaszkodjanak a szakmaisághoz.

Kósa Géza megerősítette, a klímaváltozással kapcsolatos kihívás létezik, arra időben kell reagálni. A különféle ökológiai viszonyok közül származó növényeken típus problémákat okoz a légszárazság, a besugárzás, az őszi-tavaszi hőmérsékleti eltolódás, a legfőbb május-júniusi fejlődési periódusban a csapadékcsúcs kimaradása, a téli szomjazás. Arra a kérdésre, hogy mi legyen a jövőben a magyarországi zöldfelületek sorsa, milyen fajokat állítson elő a termesztés, a rapszodikus időjárási környezetben megtartható, a hazai ökológiai viszonyok közé beilleszthető fajhasználat a válasz. Hazai szelekciójú illetve a Kárpát medence éghajlatával párhuzamot mutató kelet-közép Ázsia egyes részeiről származó növényanyaggal. A változó ökológiai viszonyok között, alkalmasságukat tekintve célszerű a frissen szerzett, empirikus tapasztalatokra hagyatkozni. Évről évre átértékelni a faiskolai termesztés, tervezés és felhasználás hosszú távú, sikeres koncepcióját, húzta alá.

Tágtűrésű nagytermetű fafajok:
Celtis australis; Celtis occidentali; Celtis occidentalis ’Nebraska’; Aesculus carnea ’Briotii’; Alnus x spaethii; Corylus colurna; Gleditsia triacanthos ’Sunburst’; Metasequoia glyptosrtoboides; Platanus orientalis; Platanus orientalis ’Digitata’; Tilia cordata ’Savaria’; Tilia x Szent István ; Tilia intermedia ’ pallida’; Tilia tomentosa ’Szeleste’; Tilia tomentosa ’Sissi’; Ulmus ’Columella’; Ulmus ’Lobel’; Ulmus pumila ’Puszta’; Acer x ’Pacific Sunset’; Fraxinus ornus; Koelreuteria paniculata; Malus triloba; Pyrus calleryana ’Chanticleer’; Ostrya carpinifolia; Parrotia persica; Sorbus decipientiformis ’Vállus’; Cercis silquastrum; Acer campestre ’Elstrijk’;
Formára alakíthatók (gömb, kocka):
Fraxinus ornus ’Mecsek’; Carpinus betulus; Ginko biloba ’Globus’


A kétszer és háromszor iskolázott fák
gyökérrendszerét

és ugyanezeknek a helyes metszési módját
mutatja Barabits Elemér

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió