Díszkertész ágazat »»

A díszkertész- ágazat a dísznövény-termesztők valamint a díszkertészeti és zöldfelületi szolgáltatást végzők ágazata.  Mind a termékek, mind a szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki.
Legfrissebb bejegyzések:
2017-06-30
Nemesítők Világszervezete a Flora Hungaria Nagybani Virágpiacon | részletek
 A FLEUROSELECT és a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szeretettel meghívja ÖNT a dísznövény-nemesítői, és forgalmazói tanácskozásra. Meghívó letölthető: itt...
2017-06-30
A Márk rózsák mecénása | részletek
A megújult Budatétényi Rózsakert megnyitó ünnepségének délutánján került sor a „II. Rózsa- és galagonya konferencia a Kárpát-medencében” című szakmai programra.  A rendezvény részt...
2017-06-15
Szaporítóanyag és Fajtabemutató | részletek
Szeretettel várjuk a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac területén immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Szaporítóanyag- és Fajtabemutatóra, melyet ebben az évben háttéripari kisérőrendezvény...

Lombvesztést okozó levélbetegségek

A Főkert Nonprofit Zrt. növény-és talajvédelmi konferenciáit figyelemmel kísérő szakmai közösség az idén 23. alkalommal megtartott eseményen is több máshol nem hallható, olvasható ismeretre tehetett szert.  Az egyik előadás - ha nem is volt teljesen ismeretlen az ezzel foglalkozó szakemberek előtt-kiemelten fontos témával foglalkozott. A lombos és tűlevelű fafajainkon jelentős lombvesztést okozó, levélbetegségeket foglalta össze. 
Az előadó, Dr. Tuba Katalin (Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársa) néhány tipikus példán keresztül mutatta be a városi közterületeken jelentősebb számban előforduló fafajokat érintő megbetegedéseket.
A lombvesztés közvetlenül és közvetve is többféle kárt okoz. Csökkenti a fák díszértékét, utat nyithat más károsítóknak, késlelteti a hajtások beérését, felerősíti a fagyérzékenységet, kiváltja a növény leromlását. Maga a lombvesztés fizikailag is melegebb élőhelyet hoz létre, ami a xilofág (faanyagot bontó) rovarok megtelepedésének kedvező. A károsításban élen járó díszbogarak, cincérek, szúbogarak épp az ilyen környezetet kedvelik.  Hathatós védekezésre ellenük a mai tudás szerint nincs mód, a növények pusztulását eredményező kárláncolatot indíthatnak el, hívta föl az előadó a figyelmet. 
Ismertette, a lombvesztéssel járó betegségeknek két típusa létezik. Az egyik a  tracheomikózist (szállító-szövetrendszer elhalás) okozó baktériumok és gombák köre, melyek elsődlegesen a gyökér nyaki részen fertőznek. Kezdetben hervadást, később lombvesztést okoznak, majd hosszabb-rövidebb időn belül a fa általános kondícióját is lerontják. Mindenképpen a fa pusztulását eredményezik. Ide sorolják többek között a szilfavészt (Ophiostoma ulmi, Ophiostoma novo-ulmi); a platán sebparazita, karantén károsítóját (Ceratocystis platani); a verticilliumos megbetegedést okozó VerticilIium dahliae és VerticilIium albo-atrum; valamint egyes Phytophthora fajokat. 
•    A Ceratocystis platani, 3-6 év alatt a platánok teljes pusztulását okozza. Az Észak-Amerikai eredetű károsító Európában könnyen terjed, jellemzően a nedvesebb klímájú területeken telepszik meg és károsít. Németországban, Franciaországban sok panaszt okoz ugyanakkor Görögországban nem tűnt még föl, annak ellenére, hogy a platán ott őshonos faj. A megbetegedés megkérdőjelezheti a platánok rendszeres visszavágását emellett fontos megelőző intézkedésnek számít a sebzések elkerülése a gyökérnyaki részeken. A betegség vízzel átvihető, így az öntözött területek különösen veszélyeztetettek.
•    A Phytophtora fajok a gyökérnyaki részeken fertőznek, esetükben a főbb veszélyforrásokat az öntözés, a sebek, valamint a fertőzött szaporítóanyagok jelentik. Tüneteinek jellegzetes és egyértelmű bélyegei a gyökérnyaki részeken lángnyelv szerűen fölfelé terjedő barna foltok, a lombhullás mellett.  
•    A verticilliumos elhalások faj illetve fajtafüggőek. A Tilia, Acer, Catalpa, Rhus, Fraxinus, Cotinus, Sorbus, Robinia fajok nagyobb érzékenységet mutatnak. A Vertilcillium dahliae magasabb hőmérsékleti értéken fejti ki hatását. A fertőzés a talajból indul ki és mindig a talaj közeli részeken támad, pl. a fűnyírás következtében okozott sebeken keresztül. Városi területeken kiemelt jelentőségű a megbetegedés, mert nincs mód talajcserére.

A másik csoportba azokat a fajok tartoznak, melyek csak a leveleket, esetleg a hajtásokat támadják meg és kártételük fokozott lombvesztésben nyilvánul meg hervadás nem jelentkezik. (lisztharmatok, rozsdák, Apiognomonia veneta, Guignardia aesculi)
Károsításuk mértékét meghatározza a fertőzés ideje. A vegetációs időszak elején szaporodó kórokozók az egész vegetációs időszakban támadnak. Az ismételten visszafertőzött növényanyag egyre súlyosabb állapotba kerül, a megbetegedések őszre elhatalmasodhatnak és a fagykárosodáson túl legyengíthetik a fákat.
A levélhullást  előidéző  betegségek  jelentős időjárási függést mutatnak és a mikroklimatikus viszonyok is nagyban befolyásolják a terjedésüket. 

•    A Guignardia aesculi vadgesztenyék barna levélfoltosságát okozó károsító. A fehér és piros virágú vadgesztenye fajokat is megtámadja, utóbbi időben fellépése felerősödő, járványszerű. Nem önmagában, hanem más károsítókkal együttesen. (levélaknázó, lisztharmat, levélatka) okozza a nagyon erős levélhullást és teszi tönkre vadgesztenyéket hazánkban.
•    A hársak is egyre jobban szenvednek gombás betegségek miatt. A Tilia cordata és a Tilia argentea kifejezetten érzékeny a Mycosphaerella millegrana betegségre. A leveleken kívül, melyeken apró foltok jelennek meg, a hajtásokat is megfertőzi, amely így több védettebb áttelelési lehetőséget jelent a gombának. Kora tavasszal még erősebb lehet a fertőzése. Elsősorban a fiatalabb fákat támadja meg. Hűvösebb években a faj csak steril micéliumot képez. Levéltetvekkel, atkával együtt támadva komoly asszimilációs veszteséget okoz. 
    Az Apignomonia tiliae gombafaj elsősorban aTilia cordata károsítója. A fertőzés a hajtásokon is megjelenik, ezáltal a növény áttelelését is nehezíti. A gomba sok esetben tünetmentesen van jelen, de stressz helyzetekben megváltoztatja az életmódját és felerősödik.
•    Juharfák lisztharmatát két kórokozó okozza. A Sawadea tulasnei az Acer platanoides, míg a Sawadea bicornis az Acer pseudoplatanus és az Acer campestre megbetegítője. Ugyanazon a levélen nem, de a fán belül előfordulnak vegyes fertőzések is. A meleg, mérsékelten csapadékos idő kedvez a fertőzés kialakulásához.
    Az Erysiphe platani, platán liszharmat egyre nagyobb gondokat okoz Európában, de hazánkban is, korán fertőz, és jelentős lombveszteséget okoz. Két hullámban, júniusban és augusztusban támad. Minden platánfaj érzékeny rá és az áttelelést is nehezíti, mert a hajtásokon is megtelepszik. Az ifjított fákat is veszélyezteti. A gomba jól alkalmazkodik a különféle környezeti tényezőkhöz.
•    Tölgyek lisztharmatát okozza az Erysiphe alphitoides, mely fiatal leveleken jelenik meg és levéltorzulást is okoz. Az Erysiphe hypophylla idős levelek színén és fonákán is fellelhető. Utóbbi gombának nagyobb a szárazságtűrése, emellett fényigényes, a napnak kitett lombkoronán erőteljesebb a károsítása. „Szép idő betegségnek is nevezik”. A két károsító együttes fertőzése is előfordulhat.
•    A nyugat-Dunántúl több városába telepített Pinus nigra, Pinus silvestris fasorokat károsítja a Cenangium ferruginosum, valamint a Sphaeropsis sapinea gomba. A fertőzés hajtáselhalást okoz. A Shaeropsis sapinea piknídiumai a tobozokon már akkor megjelennek, amikor a hajtásokon még nincs tünet. Érdemes odafigyelni rá. A gombák nagyobb arányú fertőzését stresszhelyzetek válthatják ki.
•    A mahóniarozsda, Cumminssiella mirabilissima a kezdeti vöröses levélszíneződést követően erős levélhullást okoz. Minden mahónia faj érzékeny a betegségre. Autoecikus, teljes fejlődésmenetű rozsgadomba, vagyis valamennyi fejlődési alakja jelen van a leveleken. Áttelelve folyamatosan fönntartják a fertőzéseket. Télen is kialakulhatnak rozsdatelepek. A nyári száraz periódusok, napos körülmények, valamint az őszi csapadékos időszakok kedvezőek számára. A nagy területen telepített mahónia állományokra figyelni kell.
    Az Erysiphe lonicerae lonclisztharmat újabban lép föl a lonc fajtákon. Erőteljes lombhullást, növekedés visszaesést, teljes díszérték vesztést okoz. Különösen az örökzöld fajok szenvednek tőlük az áttelelési változatok miatt.
•    A bukszus nemcsak a puszpángmolytól szenved, két gombabetegség is megtámadhatja. A Volutella buxi, a levélen és a hajtáson is megtelepszik és számára kedvező párás viszonyok mellett erős fertőzést alakít ki, jelentős lombvesztést okoz nagyon rövid idő alatt. A másik kórokozója a Cylindrocladium buxicola. A két faj könnyen összetéveszthető, ám utóbbi esetében a hajtásokon alulról felfele haladó fekete vonal jelenik meg. Fertőzése nagy mennyiségű levélhullással párosul. A 25 fok körüli hőmérséklet és a levélfelület 5-6 órás vízborítottsága kedvező a szaporodásra.  Mindkét betegség legyőzésére csak a megelőző jellegű intézkedések hatásosak, a kialakult fertőzéseket a bokrok teljes visszavágásával lehet korrigálni.  

Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió