Városi Sorfák Jegyzéke »»

Az Alföldi Faiskolások Egyesületének januári konferenciáján Lukács Zoltán (Magyar Faápolók Egyesülete  elnöke) a közelmúltban megjelent Közterületi Sorfák Jegyzékét mutatta be
Legfrissebb bejegyzések:
2017-10-16
Az élet fája | részletek
Bezárta kapuit a kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai szak-világkiállítás, amelyen hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját...
2017-10-16
Könyvtári esték, Dr. Hrotkó Károly | részletek
2017. október 18-án kerül sor a  SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, a SZIE KETK Dísznövlbytermesztési és Dendrológiai Tanszék és a Garden Kft. által  közösen szervezett Kertek, földi egek c ...
2017-10-09
Őszi Kertészeti Napok | részletek
Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar...




Dr. Nagy Béla Tudományos Emlékülés

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén szervezett „Dr. Nagy Béla Tudományos Emlékülés” előadásai azokat a szakterületeket érintették, amellyel Dr. Nagy Béla foglalkozott, vagy amelynek alapköveit letette.
Orlóci László a hazai dísznövény-nemesítés helyzetét és tendenciáit elemző előadásában kifejtette, a Kárpát-medencei fekvésből adódó helyzeti előnyt a dísznövények nemzetközi piacán csak akkor lehet jól kihasználni, ha nem csak a szokásos nyugat-európai választék, hanem a szélsőséges klímára nemesített magyar különlegességek is megjelennek.
Az elődök munkáját folytató nemesítők a rendszerváltást követő piaci szempontokhoz alkalmazkodva a ma már látható tendenciák és irányok szerint végzik munkájukat. A nemesítés rövidtávon megtérülő területei a vállalkozó szférába kerültek, míg a közterületi fafajok, a várostűrő utcafák nemesítését intézményi feladatként, állami segítség igénybevételével kellene megoldani, hangsúlyozta.
A magyar dísznövény-nemesítés tartalékai közé az őshonos flora még feltáratlan területeit, a magyar gyűjteményekben meglévő genetikai értékek leírását, az évszázados népi szelekciókat, illetve a több évtizede városban tesztelt klónokat sorolta.
A jövő az utánpótlás gondozásában és a fajták menedzselésében is rejlik. Hol vannak a fiatalok, akik a nagyjaink munkáját folytatni fogják, tudják és akarják? tette föl a kérdést. A szakmai műhelyek megszűnésével, veszélyben a jövő.  A Magyar Díszkertészek Szövetsége által képviselt egységes vélemény, hogy ezen változtatni kell, figyelmeztetett.
Lukács Zoltán, a zöldfelület-létesítés és fenntartás kihívásait, változásait és jellemzőit foglalta össze. Kifejtette, a zöldfelület-gazdálkodást a tervezés, építés, fenntartás hármasa viszi előre. Mindegyiknek egyenrangú a szerepe van, mondta, ám előfordulnak az összhangot megakasztó gondok. Sorolta, nem ritka, hogy nagyobb felújítások, vagy beruházások tervezési jogát külföldi irodák nyerik el. Sport-, és golfpályák füvesítését, építését külföldi szakembereket végzik.  Előfordul, hogy a tervező által kiírt növényanyagot a kivitelező nem tudja beszerezni, az sem szerencsés, hogy a kertészeti munkák elvégzésére mindig csak az átadás előtti maradék idő jut.
A zöldfelület-gazdálkodás legnagyobb területe a városi kertészkedés, melyre a társadalmi és környezeti változások egyaránt hatással vannak. Így zsúfoltabbak lettek a városok, megnőtt a forgalom, teret kell adni a lakásoknak, utaknak, közműveknek és a zöldnek is. Igénnyé vált a biológiai sokféleség megőrzése, a víztakarékos kertek, vízmegtartó, vízvisszatartó megoldások alkalmazása. A kertek gyors elavulását okozza a már felújított közterületek idő előtti átépítése, újratervezése, ahová az elültetett növényeket 20-30-100 évre szánták.
A szakterület jövőjét nagyban segítené a kertészeti törvény megalkotása, a dísznövénykutatás felélesztése, a fajtagondnokság kérdésének a megoldása, a szövetség munkájának erősítése a szakmaközi szervezet létrejöttével, hangsúlyozta.
A rendezvényen megemlékezésekre is sor került. Hrotkó Károly a nemrég elhunyt Józsa Miklós (1938-2016) munkásságát méltatta. Szakmai felkészültsége kiváló közgazdasági szemlélettel párosult, gondolkodásmódját az előre látás, az összefüggések mérlegelése jellemezte. Életútja a tudományos kutatás és a profitorientált gyakorlat egymásra épülésének iskolapéldája. Kutatási eredményeit rendszeresen kamatoztatják a díszfaiskolai termesztésben, ugyanakkor az ott elért sikerek vagy kudarcok újabb tudományos eredmények forrásaivá váltak. Módszeresen és eredményesen menedzselte az egész kertészeti szakmát. 

 

                  

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió