Városi Sorfák Jegyzéke »»

Az Alföldi Faiskolások Egyesületének januári konferenciáján Lukács Zoltán (Magyar Faápolók Egyesülete  elnöke) a közelmúltban megjelent Közterületi Sorfák Jegyzékét mutatta be
Legfrissebb bejegyzések:
2017-10-16
Az élet fája | részletek
Bezárta kapuit a kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai szak-világkiállítás, amelyen hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját...
2017-10-16
Könyvtári esték, Dr. Hrotkó Károly | részletek
2017. október 18-án kerül sor a  SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, a SZIE KETK Dísznövlbytermesztési és Dendrológiai Tanszék és a Garden Kft. által  közösen szervezett Kertek, földi egek c ...
2017-10-09
Őszi Kertészeti Napok | részletek
Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar...




Ökológiai szemléletű dísznövénykertészet

„Ökológiai szemléletű dísznövénykertészet, mikrobiológia a díszkertészek szolgálatában” címmel hirdette meg szakmai napját a Magyar Díszkertészek Szövetsége Hódmezővásárhelyen.
A téma elsősorban a növényházi vágott virág és cserepes termesztők érdeklődését kívánta fölkelteni, tájékozódásukat elősegíteni a zöldségtermesztők körében már gyakorlattá vált ökológiai termelés lehetőségeiről. A vegyszeres kezelések gyakori fitotoxikus hatásai, a kémiai szerekkel szemben kialakuló rezisztencia egyre nagyobb gondot okoznak. Közeleg az idő, hogy a dísznövénytermesztés számára is egyre kevesebb engedélyezett növényvédőszer áll majd rendelkezésre.  E problémák megoldását a biológiai védekezésben látják a szakemberek.
A szövetség által szervezett szakmai tanácskozásnak épp az volt a célja, hogy azokat az előrelátó, hosszútávon gondolkodó kertészeket lássa el hasznos információkkal, akikben megvan a szándék és törekednek arra, hogy időben fölkészüljenek a technológiát is érintő változásokra.

A dísznövénytermesztésben alkalmazható biológiai megoldásokról Varga László a Kwizda Agro kertészeti szaktanácsadója tartott  tájékoztatót. A termelés kritikus pontjainak nevezte az időjárást, a kártevőket, a kórokozókat, valamint az emberi tényezőket. Sorolta, 7 éve  nem volt komoly fagy, ami a talajban élő kórokozók és kártevők számát gyérítette volna. A talajlakó gombák, kórokozók és kártevők jelentős  károkat okoznak. Elpusztulnak a gyökerek, csökken a gyökértömeg, sebfelületek keletkeznek, ahol támad a fuzárium, pítium, verticílium. A  szklerotinia nemcsak gyökéren keresztül, de felülről is megfertőzheti a növényt, jelenleg kiirthatatlan. Oda kell figyelni az időjárási jelenségekre, a kártevők szaporodásának időbeni változásaira. A védekezésben nem szabad a régi megszokásokra hagyatkozva dolgozni, hangsúlyozta.

A növényvédő szerek engedélyeztetésének versenyfutására hívta föl a jelenlévők figyelmét Forray Alfréd (Floratom Kft.). Megjegyezte, többször előfordult, hogy mire az engedélyek megszülettek, már nem volt hatékony a készítmény. A most szükséges növényvédelmi kezelést az előző mellékhatása miatt kell elvégezni. Akik biológiai védekezést folytatnak „külső segítséget” is kaphatnak. Gyakori, hogy hasznos fajok jelennek meg, volt már példa a ragadozó gubacsszúnyogok spontán betelepedésére. Hangsúlyozta a szelektív szerek használatának az előnyét. Mint monda, sokkal hatékonyabb eszközként maradnak a termesztő kezében, alacsonyabb költség mellett védhető meg az állomány és a természetes egyensúly is hamarabb kialakul.


Az integrált szemléletű dísznövénytermesztésben folytatható biológiai növényvédelem lehetőségeiről Zentai Ákos (Árpád Biokontroll 2003 Kft.) tartott tájékoztatót. Az integrált (kémiai és biológiai) növényvédelemben a rezisztens, toleráns fajták alkalmazása, az üzemhigiénia, gyommentesség betartása, az állomány megfigyelése, csapdázás, hálózás, klímaszabályozás, fertőzött növények eltávolítása a megelőzés eszközeiként hatásosan alkalmazhatók. Más oldalról a biológiai növényvédelmet akadályozó tényezők közé a kedvezőtlen környezeti hatásokat, szermaradékot, kártevők és kórokozók nagyobb számú jelenlétét, az ingadozó hőmérsékletet, fényt és páratartalmat, a növényházak korlátozott szabályozási lehetőségéit sorolta. Megnevezte a tőzeglegyeket, ormányos bogarakat, pajorokat, csigákat, molykártevőket parazitáló entomogáf fonálféreg fajokat.
Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió