Díszkertész ágazat »»

A díszkertész- ágazat a dísznövény-termesztők valamint a díszkertészeti és zöldfelületi szolgáltatást végzők ágazata.  Mind a termékek, mind a szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki.
Legfrissebb bejegyzések:
2017-06-30
Nemesítők Világszervezete a Flora Hungaria Nagybani Virágpiacon | részletek
 A FLEUROSELECT és a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szeretettel meghívja ÖNT a dísznövény-nemesítői, és forgalmazói tanácskozásra. Meghívó letölthető: itt...
2017-06-30
A Márk rózsák mecénása | részletek
A megújult Budatétényi Rózsakert megnyitó ünnepségének délutánján került sor a „II. Rózsa- és galagonya konferencia a Kárpát-medencében” című szakmai programra.  A rendezvény részt...
2017-06-15
Szaporítóanyag és Fajtabemutató | részletek
Szeretettel várjuk a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac területén immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Szaporítóanyag- és Fajtabemutatóra, melyet ebben az évben háttéripari kisérőrendezvény...

Ökológiai szemléletű dísznövénykertészet

„Ökológiai szemléletű dísznövénykertészet, mikrobiológia a díszkertészek szolgálatában” címmel hirdette meg szakmai napját a Magyar Díszkertészek Szövetsége Hódmezővásárhelyen.
A téma elsősorban a növényházi vágott virág és cserepes termesztők érdeklődését kívánta fölkelteni, tájékozódásukat elősegíteni a zöldségtermesztők körében már gyakorlattá vált ökológiai termelés lehetőségeiről. A vegyszeres kezelések gyakori fitotoxikus hatásai, a kémiai szerekkel szemben kialakuló rezisztencia egyre nagyobb gondot okoznak. Közeleg az idő, hogy a dísznövénytermesztés számára is egyre kevesebb engedélyezett növényvédőszer áll majd rendelkezésre.  E problémák megoldását a biológiai védekezésben látják a szakemberek.
A szövetség által szervezett szakmai tanácskozásnak épp az volt a célja, hogy azokat az előrelátó, hosszútávon gondolkodó kertészeket lássa el hasznos információkkal, akikben megvan a szándék és törekednek arra, hogy időben fölkészüljenek a technológiát is érintő változásokra.

A dísznövénytermesztésben alkalmazható biológiai megoldásokról Varga László a Kwizda Agro kertészeti szaktanácsadója tartott  tájékoztatót. A termelés kritikus pontjainak nevezte az időjárást, a kártevőket, a kórokozókat, valamint az emberi tényezőket. Sorolta, 7 éve  nem volt komoly fagy, ami a talajban élő kórokozók és kártevők számát gyérítette volna. A talajlakó gombák, kórokozók és kártevők jelentős  károkat okoznak. Elpusztulnak a gyökerek, csökken a gyökértömeg, sebfelületek keletkeznek, ahol támad a fuzárium, pítium, verticílium. A  szklerotinia nemcsak gyökéren keresztül, de felülről is megfertőzheti a növényt, jelenleg kiirthatatlan. Oda kell figyelni az időjárási jelenségekre, a kártevők szaporodásának időbeni változásaira. A védekezésben nem szabad a régi megszokásokra hagyatkozva dolgozni, hangsúlyozta.

A növényvédő szerek engedélyeztetésének versenyfutására hívta föl a jelenlévők figyelmét Forray Alfréd (Floratom Kft.). Megjegyezte, többször előfordult, hogy mire az engedélyek megszülettek, már nem volt hatékony a készítmény. A most szükséges növényvédelmi kezelést az előző mellékhatása miatt kell elvégezni. Akik biológiai védekezést folytatnak „külső segítséget” is kaphatnak. Gyakori, hogy hasznos fajok jelennek meg, volt már példa a ragadozó gubacsszúnyogok spontán betelepedésére. Hangsúlyozta a szelektív szerek használatának az előnyét. Mint monda, sokkal hatékonyabb eszközként maradnak a termesztő kezében, alacsonyabb költség mellett védhető meg az állomány és a természetes egyensúly is hamarabb kialakul.


Az integrált szemléletű dísznövénytermesztésben folytatható biológiai növényvédelem lehetőségeiről Zentai Ákos (Árpád Biokontroll 2003 Kft.) tartott tájékoztatót. Az integrált (kémiai és biológiai) növényvédelemben a rezisztens, toleráns fajták alkalmazása, az üzemhigiénia, gyommentesség betartása, az állomány megfigyelése, csapdázás, hálózás, klímaszabályozás, fertőzött növények eltávolítása a megelőzés eszközeiként hatásosan alkalmazhatók. Más oldalról a biológiai növényvédelmet akadályozó tényezők közé a kedvezőtlen környezeti hatásokat, szermaradékot, kártevők és kórokozók nagyobb számú jelenlétét, az ingadozó hőmérsékletet, fényt és páratartalmat, a növényházak korlátozott szabályozási lehetőségéit sorolta. Megnevezte a tőzeglegyeket, ormányos bogarakat, pajorokat, csigákat, molykártevőket parazitáló entomogáf fonálféreg fajokat.
Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió