Díszkertész ágazat »»

A díszkertész- ágazat a dísznövény-termesztők valamint a díszkertészeti és zöldfelületi szolgáltatást végzők ágazata.  Mind a termékek, mind a szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki.
Legfrissebb bejegyzések:
2017-06-15
Szaporítóanyag és Fajtabemutató | részletek
Szeretettel várjuk a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac területén immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Szaporítóanyag- és Fajtabemutatóra, melyet ebben az évben háttéripari kisérőrendezvény...
2017-06-11
Dísznövénykiállítások Erdélyben | részletek
Székelyudvarhely és Kézdivásárhely után Marosvásárhely is becsatlakozott a népszerű tavaszi dísznövény-kiállításnak helyszínt adók körébe. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi...
2017-06-11
A zöldfelület-gazdálkodás jövője | részletek
A NAK Országos Kertészeti Osztály Dísznövény Alosztálya legutóbbi ülésén (2017. május 17-én.), melyet a FŐKERT Nonprofit Zrt-vel közösen szervezett a Margitszigeten, a zöldfelület gazdálkodás...

Dísznövény kutatás és szaporítóanyag forgalmazás helyzete Magyarországon

Dísznövény kutatás és szaporítóanyag forgalmazás helyzete Magyarországon címmel tartott szakmai konferenciát a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet és a Magyar Díszkertészek Szövetsége. A rendezvényen a magyar nemesítésű egynyári dísznövények fajtabemutatójára is sor került.

Jenes Barnabás (a NAIK főigazgatója) köszöntő beszédében ismertette a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2013-ban elkezdődött szervezésével a kormányzatnak az volt a célja, hogy a szétaprózódott ágazati kutatási rendszerek, szakmai önállóságuk megőrzése mellett önálló jogi személyiséggel rendelkező intézménybe integrálódjanak. Annak érdekében, hogy a kutatási munkájukhoz szilárd pénzügyi támogatást kapjanak, az intézményfinanszírozást felváltotta a feladatfinanszírozás. Hosszú távú projektekben is gondolkodhatnak. 

Bujdosó Géza kutatási igazgatóhelyettes elmondta a korábbi nevén Dísznövény Kutató Intézetben 1950 óta folyik generatív úton előállított dísznövények szaporítása, mely Kováts Zoltán professzor nevéhez fűződik. A 122 államilag minősített fajtájából több a nemzetközi kereskedelemben is jelen van. A Virágos Magyarország versenyben sikeresen szereplő városok is jórészt a szárazságtűrő magyar fajták alkalmazásának és kiváló teljesítőképességének tudják be jó eredményeiket. Az Ocimum Lilagömb fajta a 2015-ös Fleuroselect versenyben aranyéremre felterjesztett fajta. A bemutatón 15 nemzetségből származó 85 egynyári fajta volt kiültetésben látható. 

Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, a fejlett agráriummal rendelkező országokban a kutatás-fejlesztés és innováció központi kérdés. A hazai 2014-2020 közötti EU-források tervezésénél is kiemelt téma, és nem nélkülözheti az érintett gazdasági szereplők együttműködését. 
A dísznövénykutatással kapcsolatos helyzetet értékelve elmondta az elmúlt 20 évben fokozatosan megszűnt a technológiai és technikai fejlesztésekhez szükséges kutatói tevékenység, érdemi nemesítő munka csak alig néhány faj esetében folyt. A kutatóintézeti integrációt, szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézeti hálózat kialakítását, is ez tette szükségessé. Az átalakítási koncepció egyik lényege a nemzetközi versenyképesség elérése, ugyanis az európai dísznövényágazatra hatalmas innovációs nyomás nehezedik. A technológia fejlődésével egyre több termék válik könnyen és olcsón szállíthatóvá, tárolhatóvá. A jövőben várható, hogy több vágott virág, esetleg cserepes dísznövény előállítása az EU-n kívüli országokba tevődik át.
Az elkövetkező évek díszkertészeti kutatási feladata többek között, a budatétényi rózsagénbank fenntartása, új rózsafajták előállítása, az egynyári dísznövényfajták nemesítési munkáinak folytatása, az államilag elismert fajták génmegőrzése, fajták fenntartása, szelektálása.
A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai kapcsán hangsúlyozta a szakmának közösen kell felmérni az ígéretes kutatási területeket, a nemesítésre, fajtafenntartásra érdemes növényfajokat és fajtákat. Megfogalmazni az igényeket, hogy bizonyos prioritások mentén hozzárendelhessék az eszközöket. 

Dr.Orlóci László elnök hozzátette, a kutatás, fejlesztés és a nemesítés is a gazdasági verseny része. Nyugat-Európában a fajtaváltás kezd „kifulladni”, és a kilátástalan versenyben ott a ma ég megválaszolatlan merre tovább kérdés. Az EU növénytermelő országai számára a folyamatos fejlesztés az egyetlen lehetőség a jelenlegi pozíció megtartására.
A díszkertész ágazat helyzetét és igényeit értékelve megjegyezte, a hazai üzemek technikai felszereltsége és ellátottsága nagyon eltérő szinten áll. Kiemelt célkitűzés kell, legyen a modern és költségcsökkentő technológiák átvétele, az energia felhasználás-, és az öntözés korszerűsítése. Szükség lenne a leginkább versenyképes területek kutatására és fejlesztésre és annak érdemi eredményt hozó finanszírozására. Sajnálatosnak tartotta, hogy az új intézmény, a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet nevéből elmarad a korábban nevesített dísznövénykutatás. Fontosnak nevezte a hazai genetikai alapok védelmét, korszerűsítését, fenntartását és fejlesztését. Megjegyezte, ágazati nemesítő bázist kellene létrehozni, ám az oktatás és a szakemberképzés területén is vannak tennivalók. Kívánalom, hogy a szakmát csak kellő szakképesítéssel lehessen végezni. 

Szabó Mária nemesítő-kertészmérnök felvázolta, Kováts Zoltán célkitűzése volt, hogy magyarországi éghajlati szélsőségekhez alkalmazkodó virágokat nemesítsen. Fajtáihoz kiindulási alapanyagként a magyar flórát választotta. Megjegyezte, nemcsak nagy tudású kutató volt, de már a 60-as években előre látta napjaink klimatikus problémáit. Egyik kiemelkedő terméke a Celosia, nem ok nélkül vált népszerűvé. A Bikavér fajtát, miután kikerült a nemzetközi piacra a világ minden részén alkalmazzák. Közös séta keretében mutatta be a kiültetett fajtákat valamint ismertette a jövő kutatási célkitűzéseit.

 Séta a bemutató kertben

Fotók: Merényi Alexandra

 

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió