Díszkertész ágazat »»

A díszkertész- ágazat a dísznövény-termesztők valamint a díszkertészeti és zöldfelületi szolgáltatást végzők ágazata.  Mind a termékek, mind a szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki.
Legfrissebb bejegyzések:
2017-06-15
Szaporítóanyag és Fajtabemutató | részletek
Szeretettel várjuk a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac területén immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Szaporítóanyag- és Fajtabemutatóra, melyet ebben az évben háttéripari kisérőrendezvény...
2017-06-11
Dísznövénykiállítások Erdélyben | részletek
Székelyudvarhely és Kézdivásárhely után Marosvásárhely is becsatlakozott a népszerű tavaszi dísznövény-kiállításnak helyszínt adók körébe. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi...
2017-06-11
A zöldfelület-gazdálkodás jövője | részletek
A NAK Országos Kertészeti Osztály Dísznövény Alosztálya legutóbbi ülésén (2017. május 17-én.), melyet a FŐKERT Nonprofit Zrt-vel közösen szervezett a Margitszigeten, a zöldfelület gazdálkodás...

A szakmaközi szervezetekről

A szakmaközi szervezetekről tartott tájékoztatót a Földművelésügyi Minisztérium Agrárpiaci Főosztálya. Célja a szervezeti rendszer jobb megismerése és az együttműködési lehetőségek feltérképezése volt. Hazánkban jelenleg 6 szakmaközi szervezet működik, de bővülése várható, mondta Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, aki hozzátette, a lassan öt éve bevezetett rendszerről gondolták, hogy nem lesz könnyen adaptálható a hazai viszonyokra. A kérdés, most az, hogy a szervezetek miként tudják azt a szerepet betölteni, amelyre lehetőségeik vannak az uniós piacszabályozás keretein belül.

Úgy vélte a szakmaközi célok tartalommal való feltöltése jelenti a kihívást, miután az állam és a szakmaközi szervezetek közös kooperációjában a tagságon túl is képes intézkedéseket és eszközöket alkalmazni egy ágazat. A szakmaközi szervezet típusú működési modell és az ágazati önszabályozás szabadságának a lehetősége várhatóan nem fog megváltozni a következő években. A tájékoztatóval segítséget kívántak nyújtani azoknak az ágazati érdekképviseleti szervezeteknek, amelyek még nem nyertek elismerést, hogy az eddiginél jelentősebb szervezettségi szintet érjenek el.

A szakmaközi szervezetek történelmi és jogi háttere Franciaországban gyökerezik, ismertette Tarpataki Tamás főosztályvezető, a szervezetekről tartott általános áttekintésében. Franciaországban az első világháború után kezdődött el a vertikális együttműködések létrehozása alulról szerveződve és állami segítséggel is. A kényszerű összefogáson alapuló rendszer az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdasági termelés helyreállítására, hatékonyabbá tételére jött létre és fejlődött tovább. Hasonló okok miatt a második világháború után sem szűnt meg. Amikor az uniós tagállamok 1962-ben meghirdették a Közös Agrárpolitikát (KAP) a szakmaközi szervezetek már több évtizedes múltra tekintettek vissza Franciaországban. Ez a magyarázata miért épült francia példára az európai uniós szabályozás, miért az ott létrejött struktúrákat és szervezet típusokat képezte le. Magyarországon nem ez volt a történelmi fejlődés útja, azonban uniós tagként a KAP szabályozásai hazánkra is vonatkoznak. A hazai agrárgazdaság uniós versenyképességét javíthatja a szakmaközi szervezetek fejlesztése, és e szervezetek az Európai Unió és a nemzeti szabályozás adta lehetőségek mind teljesebb körű kihasználására irányuló törekvését a Kormányzat is támogatja.

A szakmaközi szervezet az ellátási lánc különböző szintjén tevékenykedő szereplőket tömöríti, alapvetően termelők, feldolgozók, kereskedők vertikális integrációja. Az együttműködés alulról indul, és a piaci szereplők között jön létre. A szerveződést követi a szabályozás (és nem fordítva), azért kell jól megfogalmazni a szakmaközi célokat, hogy azt a szabályozás figyelembe vehesse. A megalakulás céljai, többek között az átláthatóság növelése, piaci ártendenciák előrejelzése, forgalombahozatal elősegítése, export piacok felkutatása, termékminőség javítása, promóció, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők létrehozása szerepelhet. Finanszírozása három forrásból történhet: tagdíjból, a kiterjesztett intézkedésekből származó bevételből, (ha a szakmaközi szervezet pozitív hatású intézkedést tesz a tagságára vagy az egész ágazatra nézve, és annak hasznát nemcsak a tagság élvezi, hanem a szakmaközi szervezeten kívüli, de az ágazathoz tartozók is, piacszervezési hozzájárulást szedhet azoktól is, akik nem a tagjai, tagdíjat nem fizetnek) valamint a közforrásokból származó támogatásból (utóbbi a KAP kezdeti időszakában volt jellemző). A szakmaközi szervezet elismerése a szervezet kérésére történik. Elismerést az a szervezet kaphat, amelynek tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát (legalább 50%) végzi. A szakmaközi szervezetek előnye, a párbeszéd a tagok között és az egységes fellépés a jogalkotók felé. A szakmaközi célok megvalósításához a kiterjesztett intézkedéseknek megvannak a szabályai. A tevékenység vagy az összehangolt magatartás arra a célra irányulhat, amit a szakmaközi szervezet magának célul fogalmazott meg. Nem lehet piactorzító, közös piacszerzés ellenes, nem oszthatja föl a piacot, nem lehet a KAP-al ellentétes, nem rögzíthet árat és mennyiségeket, mert versenyjogi problémát jelentenének. A szakmaközi szervezetnek az európai szabályozásban jól körülhatárolt státusza van.




Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió