2021 az építkezés éve

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete az egyik legsikeresebb évét könyvelhette el 2020-ban a szakmai érdekképviselet terén. Intézkedései lehetővé tették, hogy a dísznövény ágazat elkerülje a fenyegető válságot a koronavírus-járvány idején.   

A szakmaközi szervezet tevékenységéről, a sikerhez vezető útról és a jövő kilátásairól, terveiről Orlóci Lászlóval, a szervezet elnökével beszélgettünk.

-    Felemelő és mindenképpen sikerként könyvelhető el, hogy a díszkertészek vállalkozásainak túlnyomó többsége életben maradt és működőképes

OL: Egy szakmai szervezet akkor lehet sikeres, ha kellő önállóságot tud teremteni magának. Az önállóság a mi esetünkben két dolgot jelent, egyrészt szakmaiságot, másrészt pénzügyi függetlenséget. A szakmaiságot a tagegyesületeink széleskörű tevékenysége, vezetőik magas szintű szakmai felkészültsége garantálja, így a szakmaközi szervezet által kialakított, adott témákat érintő un. „vélemény csomagok” mindig szakmainak tekinthetők. Ha az anyagi függetlenségünket is meg tudjuk teremteni az érdekképviseleti munkánk, válik hatékonyabbá.  

-    A függetlenedéshez milyen eszközeik vannak?

OL: A pénzügyi függetlenséget tagdíjakból, szolgáltatásokból, különböző jogdíjakból és jogosultságokból lehet megteremteni. A tagdíjak és a szervezett tagság kérdése azonban, minden egyes civil szervezet esetében sarkalatos kérdés. Nagyon nehéz tagokat toborozni egy közös cél érdekében, később pedig nehéz egyben tartani. A tagdíjak mértéke is kényes kérdés. Senki sem szeret újabb kiadásokat felvállalni, amikor, van millió fizetni való, adók, járulékok és megannyi más teher.

-    A szervezethez való csatlakozás igénye feltételezhetően attól is függ, hogy a tagsággal milyen előnyök járnak  

OL: Vannak helyzetek, amikor érezhető, mit jelent a civil szervezet, ahogy az idei koronavírus válság idején, de a „békés években” a civil szervezetek működése kevésbé látható, tapintható. Tehát nagyon nehéz tagdíjból egy szervezetet fenntartani, de hangsúlyoznám, hogy az anyagi függetlenség nem a szervezet fenntartását szolgálja, hanem a fenntartott szervezet hatékonyságát az érdekképviselet terén. Noha az ernyőszervezetnek nem alapvető feladata, hogy szolgáltasson, mégis anyagi forrást jelenthet, ha szerepet vállalunk tudásátadó programokban illetve a szaktanácsadói hálózatok fejlesztésében. Mindkettőnek nagy hasznát vehetik a tagjaink és nem csak a tagjaink, mert ha igénybe vesznek ilyen szolgáltatást, azt közvetlen bevételre, nyereségre válthatják a munkájuk során. A szaktanácsadói hálózatok fejlesztése, az új közös agrárpolitikában (KAP) is hangsúlyos elem. Ezt minden esetben össze kell kötni innovációs kutatási tevékenységgel, ebben mi élen járunk, sokat teszünk ezért. A pénzügyi függetlenség harmadik lehetősége az un. kiterjesztési jog gyakorlása, amit uniós jogszabály tesz lehetővé a szakmaközi szervezetek számára.

-    A kiterjesztési rendelet sokak számára kicsit nehezen értelmezhető

A díszkertész szakma érdekét szolgáló, a szakma egészére vonatkozó, meghatározott cél (pl. piacszervezés) előmozdítására irányuló intézkedés. Az intézkedés kiterjesztését az agrárminiszter rendeletben hirdeti ki, abban meghatározza a pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A kiterjesztési joggyakorlásban rejlő lehetőségekre hazai példa is van, gondolok itt a tej ágazatra, amely a szakmaközi szervezetén keresztül nagy eredményeket tudott elérni, a tejpiac kiegyensúlyozottá tételében. Nekünk is ez a célunk. De, jó példákat kaptunk a francia dísznövénytermesztőket felkaroló szakmaközi szervezettől is. A kiterjesztési jog gyakorlásához szükségünk van egy erős tagságra, látjuk azonban, hogy a tagok egy része csak az előnyöket szeretné látni, a feladatokat és a kötelezettségeket, amivel tartoznak a saját szakmájuknak, sokszor elfelejtik. Ezért ha a díszkertész tevékenységet folytatók többsége (legalább 70 %-a) elhatározza, hogy egy szakmai kérdés számára fontos és azt közösen szeretné rendezni, adott a lehetőség terjeszteni a szakma 100%-ára. Ha ezt sikerül megvalósítani, a szakmában tevékenykedők minimális áldozatvállalásával óriási eredményt érhetünk el a pénzügyi függetlenség terén.

-    Szervezetük 2018-ban vált elismert szakmaközi szervezetté, majd két évre rá ki is próbálhatta az „erejét”
-    
OL: A pandémia pont a legnagyobb tavaszi értékesítési szezonban tört az ágazatra, óriási volt az ijedtség. A tevékenységünkre jellemző, hogy évről évre él, a bevétel a megélhetésre elegendő, tartalékképzésre sokkal kevésbé, ezért nagyon kiszolgáltatott az évjárathatásnak. A pandémia nemcsak arra mutatott rá, hogy mennyire érzékeny ez a szakma, arra is, hogy nem tudunk róla eleget. A válság idején már szakmaközi szervezetként tudtunk intézkedni, és ennek következtében a szakmaközi szervezet vezetősége, a tagegyesületek vezetői és tagsága nagyon pontosan tudta meghatározni a válságkezelés lépéseit. Elsőként a sürgős intézkedéseket, majd a járvány hatásainak a kezelését. A sürgős intézkedések tekintetében láttuk, hogy a kormány más ágazatok felé milyen lehetőségeket nyújtott (járulékfizetési könnyítés, gazdaságvédelmi programok). A legfontosabb volt elérni, hogy ezekből a dísznövény-ágazat is részesüljön, és a tavaszra megtermelt érzékeny, nem tárolható áru értékesítésre kerüljön. Az értékesítés meghiúsulásából közel 100 milliárdos kár érte volna az ágazatot. A kellő intézkedések miatt a tavaszi szezon nem bukott el, még ha nem is az egész ágazatban, hisz a vágott-virág termelőket és kereskedőket mintegy 20%-os kár érte. A többi szakirány és szakág ilyen jelentős kárt nem szenvedett. Volt egy hatás, amire senki sem gondolt. A kijárási korlátozás miatt az emberek otthon maradtak és a barkácsolás és egyéb tevékenység mellett kertészkedni kezdtek. A megnövekedett keresletet jótékonyan hatott az árukészletekre, amelyek elfogytak. Ez jót tett az ágazatnak. Az első trauma után a megerősödött ágazati képviselet, a válságkezelésben szakmaközi szervezetként lépett fel. A kormányzatnak nem ismeretlen egyesületekkel kellett kommunikálnia, egy érdekképviselettel tartotta a kapcsolatot, mi pedig azon keresztül alakítottuk ki a pontos és precíz tájékoztatás körét.

-    A válságkezelés fontos és pozitív hozadéka, hogy olyan ágazati adatokhoz jutottak, amire korábban nem volt példa. Számaira a kormányzat is elismeréssel figyelt fel, a döntéshozókat is meglepte.

OL: A pánikhangulatban mindenki elmondta, hogy mi forog veszélyben. Ma már tudjuk, hogy nem kis szakma a dísznövény-ágazat. Évente több mint 500 milliárd Ft árbevételt termel és 120 ezer főnek ad munkát, megélhetést. A számok még ennél nagyobbak is lehetnek, mert az ágazat tevékenységének egy része statisztikailag nem nálunk jelentkezik, hanem az építőiparban (pl. építkezéseknél, beruházásoknál parkok építése). Azokat az adatokat pontosan nem látjuk, de tudjuk, hogy a mi szakembereink végzik. Fel kell tárni ezt a jövőben. Az ágazatnak ugyan fő vonulata a termesztés, de jelentős a szolgáltatásból fakadó tevékenység is.  

-    A válságkezelés második lépésében került sor a járvány-hatások tompítására?

OL: Történelmi pillanatként élhettük meg, hogy az ágazat nevesített 1,5 milliárd Ft támogatási kerethez jutott. Munkavállalóként 500 ezer Ft bértámogatást jelentett, és nagy segítséget a munkaadóknak. Mindezek olyan eredmények, amit mindenkinek, aki ma dísznövénytermesztést folytat vagy a jövőben tervezi, tudnia kell.
 
-    A válságkezelés első és második lépése eredményes volt. Ugyanakkor a pandémiának nincs vége. Közgazdászok szerint gazdasági válság várható

OL: Azt, hogy a várhatóan bekövetkező gazdasági válságot, hogy éli túl az ágazat, nagyban függ attól, hogy a megerősödő szakmaközi szervezet, miként tudja a továbbiakban képviselni, és meg tudja e szerezni az anyagi függetlenségét. A következő lépés az ágazat újraindítása lesz, ami különféle jogszabályi egyszerűsítéseket és a tevékenységet akadályozó gátak lebontását jelenti. A válság kezelés idején készíttettünk egy közgazdasági ágazati elemzést, amely segíti az újraindítás tervezését. Az elemzés feltárta az ágazatot sújtó legnagyobb problémákat, abban első helyen áll a 27 %-os áfa. Megnyugtató kezelésének a módja még nem ismert, de van egy ígérvényünk, hogy az agráriumban várhatók újabb áfa változtatások, enyhítések. Nagy István miniszter úr többször kifejtette, hogy a díszkertész ágazat erre alkalmas lehet, de döntés még nem született és a válság miatt vélhetően nincs napirenden, később kerülhet rá sor. Az esetleges áfa csökkenés az ágazatot nagymértékben segítené. Részben mert tisztábban látnánk a saját tevékenységünket, másrészt óriási lökést adna a termesztésnek. A jövőt szolgálhatja.

-    Az ágazat stratégiáját 5 éve fogalmazták meg. Aktuális ma is?

OL: Az abban megfogalmazott stratégiánk mentén építettük újra a szervezetünket 2015-ben. A fő irányvonalai ma is aktuálisak, de tartalmi elemeit érdemes a mindenkori változásoknak megfelelően alakítani. Így jelentős módosítást tettünk, a tevékenység ökologikus irányba terjesztésével, hisz a zöldfelületek jelentős szerepet játszanak a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatásainak a tompításában. Hangsúlyozni kívánjuk a minőségi zöldfelület-gazdálkodás jelentőségét, szerepét, hasznát.  Úgy szoktuk megfogalmazni, hogy a település határát jelző táblákon belül kertészeti tevékenységre van szükség, azon túl erdészetire. Mindez azért tartjuk fontosnak, mert ha a zöldfelület-gazdálkodást hatékonyabbá tudjuk tenni az kiszámíthatóbb piacot, eredményesebb gazdálkodást teremt a díszkertész vállalkozások számára. Több jogszabály előkészítése is folyik annak érdekében, hogy a zöldfelület-gazdálkodás tervszerű és kiszámítható legyen, ne az aktuális széljárások szerint történjen. Az ennek kapcsán kialakuló (lét)biztonságérzet a jövőben látványos fejlődéshez vezethet, mindenekelőtt mennyiségi és minőségi változást a termesztésben. Eljuthatunk oda, hogy felvehetjük a versenyt az európai- és a világpiacokon. Lesznek, exportálásra is alkalmas árualapjaink, amiből keletkező valutabevétel az ágazatot nemzetgazdasági értelemben is erősíti.

-    Mindez előrevetíti a jövő irányait is
 
OL: Az elképzeléseink megvalósításához határozott, önmagát fenntartó, az ágazat érdekeit jól képviselő szervezetre van szükség. Ehhez meg kell erősíteni a „lábainkat”, többek között a kutatás-fejlesztés és az utánpótlás nevelés terén. Az új szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete óriási lehetőséget és biztosítékot adhat, hogy a jövő generációt ki tudjuk nevelni, érdemes legyen kertésznek és jó szakembernek lenni. Fontos kérdés lesz a piac kiszámíthatósága, az áruk és minőségük szabványosítása.  Ehhez a munkához, a kölcsönösség elvén partnereket is kell keresni. Számíthatunk az Agrár Minisztériumra, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra, az Agrárgazdasági Kutató Intézetre, továbbá azokra a társszakmákra, akikkel együtt tudunk eredményeket elérni (erdészet, településfejlesztés, építőipar). Ha ezt a munkát jól össze tudjuk hangolni és a függetlenségünket is megteremtjük a 2021-es év az építkezésről szólhat. Feltételezve, hogy a pandémiás válságon túljutunk és annak gazdasági hatásait állami támogatással mérsékelni tudjuk. Így kívánok mindenkinek nagyon jó gazdálkodást a 2021-es évre.


Merényi Alexandra

forrás: Kertészet és Szőlészet 1. szám