Elnöki köszöntő 2022

Dísznövénykertészet: Kihívásokkal teli év lesz?

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökét idén is felkértük a lezárt és az előttünk álló szakmai év értékelésére. Orlóci László szerint a gazdaság újraindítására kell összpontosítani az erőket a következő időszakban.

A koronavírus-járvány immár két éve része a mindennapjainknak, és nem túlzás azt mondani, hogy minden szakterületre kihat. Mennyiben alakítja a díszkertészeti érdekképviseleti munkát?

Nagyon nehéz két év áll mögöttünk. A kitűzött céljaink érdekében természetesen minden elindított intézkedést folytatni fogunk, ám némiképp más technikákkal és más fordulatszámmal. A koronavírus-járvány miatti lezárások időszaka rendkívül hátráltatta, erősen visszafogta a tevékenységünket, és a korlátozások feloldását követően sem lett a helyzet annyival jobb, mint reméltük.

Elmaradtak a szakmabeliekkel való személyes találkozásaink, rendezvényeink, márpedig egy civil érdekképviselet érdeke, hogy mozogjon a saját közegében. Bár adódott egy- egy találkozási lehetőség, hiányzott a rendszeresség.

A szakmaközi szervezet mennyire ismeri a termesztőket foglalkoztató gondokat?

Az említettek nem jelentenek teljes elszigeteltséget, tudunk a gondokról, nehézségekről, eljutnak hozzánk, beszélünk róla, figyelemmel kísérjük a gazdaság alakulását. Az elnökség tagjai maguk is művelői egy-egy szakterületnek. Rajtuk keresztül is kaptunk, kapunk jelzéseket arról, hogy a dísznövényágazatban tevékenykedők közül sokan gazdaságilag is fenyegetve érzik magukat.

Egyértelműen látszik, hogy a járványnak is betudható okok miatt nagyobb gazdasági átalakulás (újraindítás) zajlik az egész világon, amely természetesen az uniót és hazánkat is érinti. Komolyan számolnunk kell vele, mert ezek a hatások közvetlenül mérhetők a saját tevékenységünkben.

A növekvő alapanyag- és energiaárakra gondoljunk?

Az elmúlt évben a díszkertész szakterületen nem csökkent számottevően a termelés és a forgalmazás. A 2021 szeptembere után bekövetkezett áremelkedések azonban visszavethetik a termelést. Gondolok itt a termesztéshez szükséges alapanyagok, a magas energiaigényű, nagy ráfordítást igénylő termékek, a rendszeresen használt műtrágyák és egyéb inputanyagok áraira, valamint a korszerű termesztésben egyre inkább nélkülözhetetlen eszközökre, és azoknak az üzemeltetésére, fenntartására.

A mintegy 30-40%-kal megemelkedett fuvarköltség és a fuvarszervezés nehézségei is napi szintű gondokat okoznak. Mindez akadályozza az alapanyag-ellátást, a termesztők nem jutnak hozzá időben a kellékekhez, szaporítóanyagokhoz, és a saját áruik piacra juttatását is megnehezíti, rontja az exportlehetőségeket.

Hogyan befolyásolja ez a termelési kedvet?

Talán a legsúlyosabb gond, hogy a termelési kedv kezd alábbhagyni, a tevékenység veszít a lendületéből. A járvány kezdeti szakaszában megnövekedett kereslet „kitakarította” az üzemekben felhalmozódott árukészleteket, amit a faiskolákban nem követett utántermelés. Ebben közrejátszott, hogy sok olyan jogszabály született, amely megnehezíti a termék- előállítást. Megnövekedett a bürokrácia, a jelentéstételi, ellenőrzési kötelezettség, és az uniós növényvédelmi előírások sem könnyítik a kereskedelmet. Nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatók a korábbi, jól bevált növényvédelmi megoldások, szűkül azoknak a felhasználható növényvédő szereknek a köre, amelyek lehetővé teszik az adott kultúrák nevelését.

Az európai uniós növényvédelmi szabályozás megnehezíti az unión belüli és kívüli faiskolai szaporítóanyagok és készáruk kereskedelmét. Emellett a gazdálkodóknak meg is kell élniük a szakmából, ami nagyon nehéz. A koronavírus-járvány az egyébként sem túl jó hangulatot tovább rontotta. A faiskolai és szabadföldi dísznövénytermesztő üzemek tulajdonosai közül többen tervezik, hogy felhagynak a tevékenységgel. Komoly tőkeinjekcióra lenne szükség. Félő, hogy a termesztési oldalon leépülés lesz, míg a zöldfelület-gazdálkodás megerősödhet.

Várható a tevékenységek átrendeződése?

Visszatérő gond az egyre nagyobbra nyíló agrárolló. A termesztéshez szükséges alapanyagok és szolgáltatások drágulása meghaladja a járvány előtti szinteket, a termelési költségek magasabbak, mint a készáru-értékesítésből származó bevétel, tehát egyre kevésbé éri meg bizonyos termékeket termelni.

Ebből kifolyólag a faiskolai termesztők technológiájában gyakorlattá válhat, hogy a saját helyett vásárolt szaporítóanyagról, vagy félkész növényről indítanak kultúrákat, majd néhányhónapos nevelés után értékesítik azokat. Inkább lemondanak a költségeiket számottevően növelő értékes biológiai alapok használatáról, termesztési folyamatokról. Ez a fordulat rendkívül aggasztó. Az átrendeződés a díszkertészet területén az alapanyag-ellátás csökkenését és a szolgáltatások arányának növekedését hozhatja.

Milyen intézkedésre lenne szükség a termesztési kedv fenntartásához?

A dísznövényágazatra a mai napig nem készült átfogó és jól átgondolt állami gazdaságélénkítő stratégia. Jó irány a munkát terhelő adók csökkentése, ám ha az nem párosul korszerű, innovatív új technológiát előirányzó programokkal, félkarúak vagyunk. Megmaradnak a hagyományos, nagyon sok munkaerőt igénylő üzemek, módszerek. Korszerűbb termékszerkezetre, a termelés innovatív fejlesztésére, a hatékonyság növelését, az erőforrások és ráfordítások csökkenését célzó, a szakmaközi szervezetünkkel egyeztetett stratégiai programokra lenne szükség. A díszkertészeti kultúrák tőkeigényesek.

A szőlő- és borágazat akkor kezdett el virágozni, amikor az érdekképviseleti szervezetekkel együtt a kormány megalkotta azt a támogatáspolitikát, amellyel az ágazatot a fejlődés útjára állították. Ez nemcsak a marketingre irányult, hanem különféle területek fejlesztését könnyítő támogatásokat (pinceépítés, borgazdaságok fejlesztése, ültetvényszerkezet fejlesztése, új művelési rendszerek, fajták bevezetése, ökológiai gazdálkodási formák támogatása) is tartalmazott. Idei kiemelt feladatunk az ágazat újraindítása, fejlesztése. Erre nézve van több, aversenyképességet előmozdító javaslatunk az Agrárminisztérium felé.

2023-tól életbe lép a közös agrárpolitika (KAP) új ciklusa. Egy korábbi, a KAP társadalmasítását szolgáló rendezvényen ismertették, hogy a díszkertész-ágazat mely pontokon tudna csatlakozni a KAP célkitűzéseihez. Belekerültek?

Az új KAP tartalmi elemeinek kidolgozásakor a jelenlegi agrárgazdálkodás fenntarthatósági kérdéseit tartották szem előtt. A dísznövényekkel sok olyan hatás érhető el, ami nem feltétlen a díszítőértékkel függ össze. A termesztőtevékenység diverzitása (gazdag faj-/fajtahasználat) hozzájárul az ökoszisztéma fenntartásához és fejlesztéséhez. Az ökológiai lábnyom és a CO2-egyensúly oldalán a fák környezeti hasznossága, ökológiai szolgáltatása pozitív előjellel szerepel. Az alacsony CO2-kibocsátású tevékenység lassítja az éghajlatváltozásra ható káros folyamatokat.

A társadalmasító egyeztetésen valóban jeleztük, hogy a mi ágazatunk az egyik legösszetettebb, nem mellesleg a tevékenységünkből fakadó ökologikus irányvonal és szemlélet közvetítésével segíteni tudjuk például az élelmiszertermelő vállalkozásokat, hogy eleget tegyenek ez irányú kötelezettségeiknek. A zöldfelület-gazdálkodás kapcsán sok új feladatot vállaltunk föl, többek között évente áttekintjük az utcafásításra alkalmas fafajokat, azokról ajánlati listákat készítünk. Ágazatunk részt vállal az országfásítási programban a településhatáron belüli fásítások során.

Mire összpontosítják érdekképviseleti erőiket 2022-ben?

A pandémia globális gazdasági nehézségekhez, kedvezőtlen környezet kialakulásához vezetett, ami elől a dísznövényágazat sem tudott/tud kitérni. Az inputanyagok drágulása mellett a gyenge forintárfolyam is pluszköltséget okoz, az energiaárak emelkedése megdrágítja a növényházak fűtését, mindezek kihatnak a termelésre és az árakra is. Az ágazati stratégiánk megvalósításáért eddig tett intézkedéseink sikeresek voltak. Most az 500 milliárd forintos árbevételű ágazat fennmaradását segítő gazdaságélénkítő támogatás elérése érdekében kell megtervezni a szükséges lépéseket.

Továbbra is napirenden tartjuk a kiterjesztési jog érvényesítése iránti kérelmet, ami megalapozhatja a szakmaközi szervezet anyagi függetlenségét. Komolyan kell foglalkozni az ágazati stratégiánk meghatározó területével, a zöldfelület- gazdálkodással. E szolgáltatásból származó bevétel az ágazati teljes árbevétel jelentős hányadát teszi ki. Ezért kiemelt fontosságú a hazai faiskolai termesztés megerősítése, ellenkező esetben nagyon gyenge lábakon fog állni a hozzá kapcsolódó parképítő, -tervező, -fenntartó tevékenység, mint szolgáltatás, és a dísznövény-kereskedelem is.

A növényházi dísznövénytermesztés is csak technológiai fejlesztések révén lehet gazdaságos és válhat versenyképessé. Ehhez megfontolt termékszerkezet, kellő árualap, költségcsökkentéssel járó, hatékonyságnövelő beruházások kellenek. A cserepes kultúrákhoz keresni kell az alacsony hőigényű fajokat. Kiaknázatlan még, de nagy lehetőséget rejt a virágvetőmagok termesztése. Folyamatban van a faiskolai ültetési anyag uniós paramétereknek is megfelelő szabványosítása.

A tervek között szerepel a növényházi cserepes szabvány előkészítése is. A májusban esedékes agrárkamarai választások után felálló szakmai bizottságok munkájában küldötteinkkel továbbra is részt kívánunk venni. Kiemelt ágazati érdek, hogy ne csökkenjen a termesztőüzemek száma, valamint ne hagyjon alább a korszerű szakképzéssel megalapozott utánpótlás-nevelés, és az innovációs szemléletre való ösztönzés.

Forrás: Kertészet és Szőlészet