Díszkertész ágazat »»

A díszkertész- ágazat a dísznövény-termesztők valamint a díszkertészeti és zöldfelületi szolgáltatást végzők ágazata.  Mind a termékek, mind a szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki.
Legfrissebb bejegyzések:
2018-04-06
I. Budai Campus Karrier Nap. | részletek
Tisztelt Partnerünk! Ezúton szeretném tájékoztatni, hogy 2018. április 11–én a Szent István Egyetem Budai Campusán (1118 Budapest, Villányi út 29-43. K. épület) megrendezésre kerül az I. Budai...
2018-04-02
A Föld napja a FŐKERT-tel | részletek
Tavaszi önkéntes parkszépítés a Népligetben A FŐKERT Nonprofit Zrt. idén is megrendezi a Föld napjához kapcsolódó „Miénk itt a Park!” önkéntes parkszépítő akcióját, melynek helyszíne a...
2018-04-02
Székelyföldi Dísznövény 2018 | részletek
Tisztelt leendő Partnereink! Szeretettel várunk minden, a kertészettel kapcsolatos terméket gyártó és/vagy forgalmazó, valamint szolgáltató céget és magánszemélyt, érdeklődőt az erdélyi...

Szavazóképes, köztestületi tagokkal a kamarai munkában

A Magyar Díszkertészek Szövetsége országjáró rendezvénysorozatának hódmezővásárhelyi programja a dísznövény ágazat gazdasági kérdéseivel és a növényvédelem kihívásaival foglalkozott.
Orlóci László elnök az agrárkamarai választások eredményeiről, az érdekképviselet szervezeti és strukturális kérdéseiről valamint az ágazat jövőképéről beszélt. Ismertette, a szövetség jelölő szervezetként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (MAGOSZ) támogatta. Jelöltjeik sikeres szereplését az agrárkamarai választásokon ágazatstratégiailag fontosnak nevezte. A szövetség elérte, hogy fennállása óta először önálló küldöttekkel, szavazóképes, köztestületi tagokkal vehet részt a kamarai munkában. Hangsúlyozta, az érdekérvényesítést a civil szervezet szakmaközi szervezetté alakulása teheti hatékonyabbá. Az átalakulást idén szeretnék befejezni, és az elismerés kérelmét a minisztérium felé benyújtani, noha a folyamatot az ágazat súlyát alátámasztó adatok részleges hiánya lassítja. Hozzáfűzte, a szakmaközi szervezet önmagában üres szervezeti forma, közös érdekek mentén meghatározott céllal kell működjön. Az elismert szakmaközi szervezet egyik legfontosabb jogosítványának a piacszervezési intézkedések kiterjesztésének lehetőségét említette.
Az ágazat jövőjére a nehezen kiszámítható piaci folyamatok valamint az erőforrások gyengeségei gyakorolnak hatást. Hiányzik a munkaerő, az innovációs fejlesztés, és a tőke, nehézségekkel küzd a hazai kutatás, az utánpótlás nevelés a szak- és felsőoktatásban. A dísznövénytermesztés egyik kitörési pontjának a zöldfelület-gazdálkodást említette.

Dr. Mezei Dávid a miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, a dísznövény ágazat lehetőségeit vázolta. A Vidékfejlesztési Programban meghirdetett pályázatok közül a dísznövénytermesztéssel foglalkozók az új üvegházak és fóliaborítású házak építésére, a meglévő növényházak energiahatékonyságának javítására, a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására nyújtottak be legnagyobb számban támogatási kérelmet. Sajnálatosan a benyújtott igények (63 db) csak harmada (21 db) vált támogatott kérelemmé. Miután még ebben a ciklusban újabb pályázatok kiírása várható, javasolta az ágazati átlaghoz képest alacsonyabb nyerési arány okainak közös földerítését, kielemzését. A kifejezetten energia hatékony beruházásokra, a megújuló energia felhasználást szolgáló beruházásokra szánt keret még nem merült ki, arra új pályázatot hirdetnek (tervezett megjelenés 2017 vége), mondta.

Jakab István MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke az agrárkamarai választásokkal kapcsolatban elmondta, az a 17 szervezet, amellyel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) együttműködött és közös listát állított a teljes szakmát (termelést, feldolgozást, kereskedelmet) képviselte. A dísznövényágazatot fejlődőnek, egyre fontosabbá válónak nevezete, amelynek termékeire mindinkább lesz fizetőképes kereslet. Ismertette a mai kamara struktúrája, eszközrendszere tudás- és információs bázis létrehozására ad garanciát, tanácsadó hálózat kialakítására ad lehetőséget. Céljuk, hogy előmozdítsák a kamarához tartozó ágazatok együttműködését, a szakmai kérdések egyeztetését; ellátni az álláspontok érdemi képviseletét az egyes tárcákkal vagy a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

 

 

Lukács Zoltán, a Magyar Díszkertészek Szövetsége zöldfelületi bizottságának vezetője hangsúlyozta, a zöldfelület-gazdálkodás felé forduló ágazat, nagy jövő előtt állhat, ám a fejlődés legnagyobb akadályának a területei (tervezés, termesztés, kivitelezés) közti egység hiányát látta. Szerencsés lenne, ha a termesztők évekkel előre tervezhető megrendeléseket kapnának, ha a nagy kertészeti beruházásokra hazai növényanyag kerülne, ha kertépítési, tájrendezési munkáknál, a sokmilliárdos beruházásoknál kertész műszaki ellenőrök és kertészfelelős műszaki vezetők lennének jelen. A fenntartási feladatellátás jogosultságokhoz lenne kötve. A szakterület jövőbe mutató elképzelései között, azöldfelületek kialakítását a mezőgazdasági művelésből felszabadult területeken, a fenntartható zöldfelületek iránti igényt, a biológiai sokszínűség megőrzését, víztakarékos kertek építését, őshonos fák előtérbe helyezését vázolta föl.

 

Az ökológiai termelés lehetőségeiről avatott növényvédelmi szakemberek tájékoztatták a kertészeket. Forray Alfréd (Floratom Kft.) előadásában a hajtatott gerbera és rózsa biológiai növényvédelmét ismertette. Részletesen foglalkozott a kultúrákban fellépő kártevők és kórokozók elleni védekezés új eredményeivel, hatékony megoldásaival és vázolta a fejlődés további irányait.

 

 

 

 

Zentai Ákos az Árpád Biokontroll 2003 Kft. szaktanácsadója a hatékony biológiai növényvédelem hátteréről beszélt. Kifejtette, az integrált növényvédelem célja, hogy minden olyan eszközt, vagy növényvédőszer használatot, ami környezeti -, és egyéb káros hatással jár korlátozzon, és helyette agrotechnikai módszereket (pl.rezisztens, toleráns fajták, üzemi higiénia, csapdázás, hálózás, klímaszabályozás, fertőzött növények eltávolítása) ajánljon. Az integrált növényvédelem két alappillérének a kémiai- és a biológiai növényvédelmet nevezte. Amikor a kártevők szaporodásbiológiája és bizonyos gazdasági kényszerhelyzetek nem teszik lehetővé a biológiai védekezést, olyankor un. korrekciós kémiai kezelések végezhetők. A biológiai védekezést alapvetően meghatározza, hogy a termesztés milyen szert használt a biológiai védekezés előtt, alatt és mellett.

Varga László a Kwizda Agro kertészeti szaktanácsadója az új és már bevált biológiai védekezési lehetőségeket ismertette. A termelés kritikus pontjainak az időjárást, a kártevőket, a kórokozókat, a tápanyagellátást valamint az emberi tényezőket nevezte. Javasolta a kertészeknek, hogy ne megszokásokból végezzék a növényvédelmet, vegyék észre a változásokat. A dísznövényvédelem mai kihívásaira több korszerű szert (pl. alga készítményeket, talajlakó gombák, kórokozók és kártevők ellen ható szert), és technológiai megoldást javasolt.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió