Mintaszerű válságkezelés

Magyar Diszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökét Orlóci Lászlót a koronavírus járvány kapcsán, a dísznövényágazatot ért válság kezeléséről és a szervezet terveiről kérdeztük.

Elnökké választása óta minden év elején azzal keressük föl, hogy a múlt és jövő eseményeinek tükrében tekintse át a dísznövény ágazat helyzetét. A koronavírus járvány nem tette lehetővé a személyes találkozást, így az elnöki értékelés időben kicsit megcsúszott, ám a beszélgetésünk, ahogy mondani szokták aktuálisabbá vált, mint valaha. 

Nagyon érdekes és izgalmas év van mögöttünk. 2019-et a díszkertész szövetségből átalakulva már szakmaközi szervezetként indítottuk, újra terveztük a feladatainkat, és a módszereinket. Átalakítottuk az alapszabályunkat és próbaként létrehoztunk egy új belső szervezeti struktúrát, amiről azt gondoltuk, hogy az érdekképviseletet még korszerűbbé tehetjük.

Bevált?

A folyamat kiértékelését elvégeztük, a tanulságokat levontuk. A civil szervezetünk szakmaközi szervezetként megállta a helyét. Hatékonyságunk mellett a súlyunk is nagyobb lett bizonyos fórumokon. A tavalyi év másik jelentős eseménye a közösségi részvételünk volt az OMÉK 2019 kiállításon. Első alkalommal jelentünk meg szakmaközi szervezetként. A tevékenységünk bemutatásához szabadabb kezet kaptunk, anyagilag és szervezetileg is megerősödtünk.

Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy milyen irányba kell tovább fejleszteni az arculatunkat, a hívószavainkat és a jellegünket. Azt hogy ezek milyen fogadókészségre találtak a szakmán belül, annak a következményeit, következtetéseit már levontuk. Ezeket is meg fogja ismerni a későbbiekben a szűkebb és tágabb szakmai közösségünk.

A szakmaközi szervezet a közösségük számára, magasabb szervezettségi szintet jelent?

A mezőgazdaságért felelős államtitkárral Feldman Zsolttal ás az agrárpiacért felelős helyettes államtitkárral, Tarpataki Tamással az átalakulási szándékunkról korábban több tárgyalást folytattunk és arra jutottunk, hogy ha bármilyen szabályozási kérdést várunk az agrárminisztériumtól, ami segíti vagy könnyebbé teszi a tagságunk munkáját, ahhoz a szakmaközi szervezet az egyetlen út, és a kiterjesztési jog szabályalkotási folyamata.

Szakmaközi szervezetként közel azonos szintre kerültünk a köztestületi besorolással, ami tovább könnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, a közreműködést az ágazati jogszabályok létrejöttében és azok alkalmazásában. Megerősödött a tárgyalási pozíciónk, amit a járványhelyzet kezelésében kézzelfogható módon tapasztalhattunk meg.

Segítette dísznövényágazatot ért válság kezelését?

A szakmaközi szervezet megalakulásához a díszkertészeti tevékenységet végzők, - alapvetően termelők és kereskedők - legalább 50%-át kellett megjeleníteni, de sikerült ennél többet, 70% -ot elérnünk. Akkor még nem tudhattuk, nem is gondolhattunk arra, hogy ezek a számok visszaköszönnek majd egy későbbi válságkezelésben.

Az idei évben egyenletes előrehaladásra számítottunk, hisz a dísznövényágazat az utóbbi időkben látványos fejlődésen ment keresztül, felfutó ágban érte a válság. Pont a legerősebb tavaszi szezonba csapott bele a vészhelyzet kihirdetése, majd a kijárási korlátozás bejelentése. A legelső nap után, amikor a piac összeomlott, azonnal válságstábot állítottunk föl és mintaszerűen, azonnal döntöttünk a megteendő lépésekről. A legfontosabbnak tartottuk, hogy fölmérjük a teljes ágazat valós teljesítményét, számszerűsítsük az eladásra váró árukészleteket, a tervezett árbevételt és a várható veszteségeket.

A korábbi adataikat nem tartották elegendőnek? A szakmaközi szervezet elismerési feltétele volt, hogy a teljes ágazat teljesítményét, fő számait kimutassák.

A szakmaközi szervezeti átalakulás kapcsán, részben becsült adatokra támaszkodhattunk, mert nem álltak rendelkezésünkre, részletes és pontos információk. A válság kirobbanásakor a szakma nyitottá vált és összefogott. Megértették, hogy az érdekérvényesítés alátámasztásához számok kellenek. Az adatgyűjtés eredményeként, ma ráláthatunk a teljes ágazat közel 100 %-ára. Több olyan áru, tevékenység és szolgáltatás is napvilágra került, ami korábban nem. Kérném, ezt mindenki értse úgy, ahogy akarja.

A számok megmutatták, hogy a legmeghatározóbb tevékenységünk a termesztés, valamint azt, hogy az általunk korábban becsült négyszeresét produkálja a dísznövény ágazat, ami egy erős közepes méretnek felel meg a mezőgazdaságon belül.

Miként kommunikálták?

Hangoztattuk, hogy a 470 milliárd forint éves árbevételt fölmutató és 110 ezer főnek munkát adó ágazat nem hagyható figyelem nélkül, sem az adóbevétel, sem a munkavállalók megélhetésének veszélyeztetése szempontjából. Jeleztük azt is, hogy a tevékenység várható vesztesége 170 milliárd forintra rúghat, amennyiben a kormány nem hozza meg a szükséges intézkedéseket. Adatainkkal megleptük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, az Agrárminisztériumot valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségét és elnyertük a támogatásukat. Segítségükkel sikerült a dísznövényágazat évtizedek óta tartó mellőzöttségét megváltoztatni. Elértük, hogy a hangunk eljuthatott a legmagasabb szintekre és a kormányzat gyorsan meghozta azokat a döntéseket, amelyeket kértünk és elvártunk.

Milyen azonnali intézkedések születtek, a dísznövényágazatot érő gazdasági következmények enyhítésére?

A környező országokkal ellentétben nem záratták be a dísznövény értékesítő egységeket, igaz, korlátozott nyitva tartás mellet, de az árudák, virágboltok működhettek. Lehetővé téve a jelentős mennyiségben feltorlódott hazai árualap levezetését és árbevételhez juttatta a termelőket, kereskedőket. Később az ágazatunkra is kiterjesztettek járulékfizetési könnyítéseket.

A legfrissebb információ szerint a dísznövény ágazat is bekerült abba az Ag­rár­mi­nisz­té­ri­um által napokban meghirdetett 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programjába, amely a termelési kapacitások megerősítésére és a munkahelyek védelmére irányul.

Hangsúlyoznám, az ágazatunk saját magán segített azzal, hogy föleszmélt, adatot és információt szolgáltatott a tevékenységéről. Ha ezt nem tette volna meg, veszélybe sodorta volna a létét. A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait mérséklő gyors és hathatós intézkedések is ennek köszönhetők.

Az eredményes válságkezelés után hogyan tovább, mik a szervezet soron következő feladatai?

Szeretnék mindenkit megkérni, jól jegyezze meg, hogy ilyen helyzet talán 50 évente egyszer adódik. Az összefogás nemcsak háborús, de békeidőben is fontos, nem szabad elhanyagolni a jelentőségét. Ha nem tudunk békeidőben felkészülni a válságra, ha a válság felkészületlenül éri az ágazatot, akkor mindenki magára marad.

Elsődleges feladatunknak tekintjük a szakmaközi szervezetünk megerősítését, mert csak így van esélyünk, bármilyen válság túlélésére és az abból való kilábalásra. Aktuálisan foglalkozunk az újraindítással és az elszenvedett károk felmérésével. Tennivalóink között tartjuk számon az ágazat beillesztését az átalakuló agrár-innovációs és oktatás-képzés rendszerébe, valamint a kiterjesztési rendeletek benyújtását és elfogadtatását.

Milyen tartalma lehet a kiterjesztésnek?

A szakmaközi szervezetek történelmi és jogi háttere Franciaországban gyökerezik. Több évtizedes múltra tekintenek vissza, nem véletlen, miért épült francia példára az európai uniós szabályozás.  Ez az oka, hogy azt a szervezeti struktúrát tekintjük mintának, és az abban folyó munkáról, tanulmányút keretében személyesen is tájékozódhattunk.

A kiterjesztés a szakmaközi szervezeten belül létrejött, a tagság igényét tartalmazó megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás kötelezővé tétele, azokra is, akik nem tagjai a szakmaközi szervezetnek. Kiterjesztést lehet egyedi témákra vagy csomagban kérni, ahogy a franciák is teszik, és mi is ebben gondolkodunk. A benyújtott kérelemről az agrárminiszter höz döntést, elfogadása esetén jogszabályban hirdeti ki.

Hogy haladnak a kiterjesztés előkészítésével?

A tartalom összeállítása körültekintést és megfontoltságot igényel. A kiterjesztési csomag kidolgozásához az elmúlt években tanulmányutakat szerveztünk olyan országokba, ahol a kertészetek működtetésére modellként tekintünk. Arra is kerestük a választ, mi a sikerük titka, mik azok az apróságok vagy lépések, ami miatt olyan messzire jutottak az elmúlt 30-50 évben.

Hollandiában ez a kereskedelem összehangoltsága, a szövetkezeti integráció, a professzionális szervezés, a magas színvonalú nemesítés és azok eredményei.  Franciaországban a kiforrott rendszer szerint működő központi érdekképviselet és a különböző szervezetek hálózata. Példa értékű a Lyon környéki kutatóállomás munkája, ahol a legújabb technológiákat kipróbálás és adaptálás után átadják (tudás-transzfer) a gazdáknak azonnali használatra, profit szerzésre. Ezzel megóvják a gazdálkodókat az esetleges tanulópénz megfizetésétől.

Úgy vélem a kertészeti innovációknak éppen az lenne a lényege, hogy a helyben kidolgozott vagy behozott új technológiákat, helyi körülményekre és szokásokra helyi termelők adaptálják. Az ilyen rendszer megteremtése hosszú távú innovációt jelenthetne Ma­gyar­or­szá­gon is. Jelenleg ilyenről sajnos nem lehet beszélni.

Többek között ezek a tapasztalatok is hozzásegítették a szakmaközi szervezetünket, hogy a kiterjesztés előkészítésekor mindent, amit a hazai termelés és zöldfelület-fejlesztés érdekében vállalni lehet és érdemes azt számba vegyünk. Ismert, hogy az unión belül a szabad piac, szabad munkaerő-áramlás elvét nem lehet megsérteni, de elő lehet írni, olyan helyi szabályokat, amelyeket a helyi termesztés, helyi ágazat önmagára nézve kötelezőnek tart, és amit az azonos piacon mozgó, hasonló tevékenységet folytató szereplőknek be kell tartani. Így lesznek egyenlő pályák és egyenlő esélyek.

Milyen kutatás-fejlesztési irányokban gondolkodnak?

A kutatás-fejlesztés a jövőben teljesen más irányt fog venni, hangsúlyok eltolódása várható. A mai gyakorlat a hagyományos állami kutatás-fejlesztési szisztémát követi, ami a szakma részére nem tett lehetővé túl sok visszajelzési lehetőséget. Vállalkozási innovációs tevékenységünk kezdeményezésére két éve visszaállt az állami szintű dísznövénykutatás a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban (NAIK). A NAIK-al kötött stratégiai együttműködés, szervezetünknek lehetőséget nyújt, meghatározni a kutatások témáit, célját és az eredményeket érintő elvárásainkat. E tekintetben fontosnak tartjuk a kutatási eredmények piacosítást, ami egyfajta tudás-transzfert jelenthet a termelők felé. Ez összekapcsolható a jelenleg átalakuló szakképzéssel, az ágazati képző központokban, illetve a jövő tudásközpontjaiban is megjelenhetnek ezek a feladatok. Az innovációs cselekményekhez társítható innovátor üzemek és innovációs pályázatok egymásra találásában a szakmaközi szervezet koordinációjára nagy szükség lesz. Az innováció jó eséllyel belekerül a kiterjesztési csomagba, hisz azon keresztül az ágazatunk a folyamatos és hatékony innovatív termékekhez juthat.

Az átalakuló szakképzés mit hozhat az ágazatnak?

Bízunk benne, hogy idővel megéreznek a munkaerőpiacra az egyre összetettebb feladatokkal megbízható szakemberek, akik a duális képzés keretei között a vállalkozásoknál tölthetik a tanulóidejük jó részét, így a gyakorlati képzés is jó irányt vesz majd.